Karikat�r�kon "csak k�lyhacs�", avagy a vad�sztacsk�!

A fajta t�rt�neti �ttekint�se

R�vidl�b� vad�szkuty�k �br�zol�sa m�r az �kori domborm�veken is megtal�lhat�. �r�sos eml�kek a k�z�pkorb�l maradtak fenn el�sz�r.

Term�szetesen ezeknek a r�vidl�b� kuty�knak a mai vad�sztacsk�hoz nem sok k�ze van. Az �br�zolt vad�szjelenetek �ltal�ban kotor�k vad�szatokat �r�k�tettek meg. Az �r�sos eml�kek els�sorban, mint "borzvad�sz kuty�t" eml�tik ezeket a r�vidl�b� ebeket, m�s leiratokban azonban mint f�ldfeletti ny�l- �s r�kavad�sz ebk�nt ker�lnek megeml�t�sre.

A vad�sztacsk� mai form�ja a c�ltudatos fajtateny�szt�s kezdete. A XIX. sz. m�sodik fel�ben alakult ki. Ekkor hozt�k l�tre Angli�ban a t�rzsk�nyvez�s rendszer�t, amely a tervezett teny�szt�s alapj�ul �s sz�rmaz�sigazol�s�ul szolg�l.

Ez maga ut�n vonta a fajta egyletek, klubok, egyes�letek kialakul�s�t.

A "Deutscher Teckelklub", a N�met Tacsk�klub 1988-ban Berlinben alakult meg, ami a fajtatiszta tacsk� teny�szt�s�t t�zte ki c�lul, szervezte e ki�ll�t�sokat �s munkavizsg�kat. 1889 �ta t�rzsk�nyvet is vezet. 1893-ban kezd�d�tt a tacsk�k "v�rebvizsg�ja". A kynol�giai vil�gszervezet, a Federation Cynologique Internationale (FCI) a tacsk� kiteny�szt�s�t N�metorsz�gnak tudja be, teh�t n�met fajt�r�l besz�lhet�nk.

A tacsk�t h�rom sz�rv�ltozatban (r�vid, sz�lk�s �s hossz�), �s h�rom nagys�gban (norm�l, t�rpe �s ny�l�sz) teny�sztik (l�sd: t�bl�zat).

A h�rom sz�rv�ltozatban teny�sztett tacsk� kialakul�s�t az �br�n l�thatjuk, ahol bemutat�sra ker�lnek a felhaszn�lt fajt�k. 
 

A tacsk�k jellemz�se

Rendk�v�li m�don k�pes k�rnyezet�ben alkalmazkodni. �rzi a h�zat, a gyerekekkel j�tszik, gazd�j�val vad�szik, megnevetteti a csal�dot, a lak�sban, vagy kocsiban �szrev�tlenn� k�pes v�lni. Olykor makacs �s s�rt�d�keny. �sszess�g�ben szeretetrem�lt�, igazi t�rsa az embernek.

A tacsk� elhelyez�se, tart�sa, gondoz�sa

A haszn�lati vad�sztacsk�t ide�lis lenne a szabadban tartani, kennelben, �gy, hogy ha m�d van r�, ne legyen egyed�l. (Falka�llat.)

A kennelben legyen megfelel� kutyah�z, ami k�t r�szb�l �lljon: az el�t�rb�l �s a bels� t�rb�l. L�nyeg, hogy az id�j�r�s sz�ls�s�geit�l megfelel� v�delmet biztos�tson. Az �lland� kennelben, vagy lak�sban tart�s k�ros pszich�s k�vetkezm�nyekkel j�rhat. A tacsk� alapvet�en fut�sra, mozg�sra teny�sztett fajta. Naponta t�bb �r�n �t sz�ks�ges az intenz�v mozg�s. A vad�szaton csak �gy k�pes megfelelni ak�r f�ldalatti, ak�r f�ldfeletti munk�ja sor�n. A tacsk� k�z�rzete �s eszt�tikuma akkor j�, ha teste karcs� (nem elh�zott!) �s izomzata fejlett. A tacsk�t j�, ha naponta kef�lj�k vagy f�s�lj�k, az elhalt sz�r�ket elt�vol�tjuk. K�l�n�s gondot kell ford�tani els�sorban a hossz� sz�r�ek eset�ben a sz�rbe ker�lt bog�ncs, stb. elt�vol�t�s�ra. Ennek hi�ny�ban kuty�nk komfort�rzete nem lesz kiel�g�t�. A kotor�k munk�t k�vet�en f�s�lj�k ki a sz�rb�l a port, homokot. Az esetleges sebeket fert�tlen�ts�k, ha sz�ks�ges vigy�k �llatorvoshoz. Rendk�v�l fontos az �llatok rendszeres f�regtelen�t�se. Ennek elmulaszt�sa kond�ci�roml�shoz �s m�g sz�mtalan probl�m�hoz vezethet.

A rendszeresen munk�ban l�v� ebekn�l l�nyeges a kullancsok �s egy�b k�ls� �l�sk�d�kt�l val� mentes�t�s, megel�zve evvel az �llateg�szs�g�gyi probl�m�kat.

Id�nk�nt f�r�szt�sre is sor ker�lhet, ilyenkor olyan szereket kell haszn�lni, amelyek a b�rt nem sz�r�tj�k ki, hanem visszaadj�k annak norm�lis zs�rtartalm�t, �gy a sz�rzet megtartja v�ztasz�t� tulajdons�g�t.
 

Etet�s

Minden �llatnak sz�ks�ge van megfelel� ar�nyokban sz�nhidr�tokra, feh�rj�kre, zs�rokra, valamint vitaminokra �s nyomelemekre. Az �sv�nyi anyagsz�ks�gletet p�tolhatjuk a k�l�nb�z� – a kereskedelemben kaphat� – kieg�sz�t� k�sz�tm�nyekkel. Amennyiben magunk k�sz�tj�k a takarm�nyt, �gy figyelemmel kell lenni arra, hogy a kutya ragadoz� mivolt�n�l fogva h�sev�. Az �tkez�si adag minimum egyharmad h�s, k�tharmad egy�b anyagb�l �lljon.

Az el�re gy�rtott t�pok etet�se t�rt�nhet sz�razt�ppal vagy konzervvel.

Az etet�sek sz�ma �s az adag mennyis�ge minden esetben f�gg a tacsk� kor�t�l �s a napi fizikai terhel�s nagys�g�t�l. Fontos a kuty�k v�zfogyaszt�sa is. Gondoskodni kell az �lland� friss v�zr�l �s annak mindenkori h�m�rs�klet�r�l.
 

A tacsk� �s a csal�d

A tacsk� gazd�j�nak kialakult elk�pzel�ssel kell rendelkeznie, hogy a csal�dban a kuty�nak milyen "jogai �s k�teless�gei" lesznek. Ez meghat�rozza egy �letre az egy�tt�l�s min�s�g�t! Meg kell m�r k�ly�kkorban hat�rozni, hogy a csal�di "falk�ban" hol a helye a tacsk�nak, ellenkez� esetben � �ll�tja fel a rangsort, ami minden bizonnyal elker�lend�. L�nyeges, hogy soha ne unatkozzon. Megfelel� j�t�kr�l gondoskodni kell, ha azt akarjuk, hogy ne a kedvenc papucsunk, vagy az asztal l�ba legyen a kutya j�t�kszere. A j�t�k a tacsk�, de minden kutya sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen. J�t�k k�zben tanulja meg a k�l�nb�z� viselked�si sablonokat, fizikai �s pszichikai er�nl�t�t jav�tja, felk�sz�ti az �letre, vagyis a j�t�k a k�s�bbi tanul�s alapj�ul is szolg�l. Igen fontos, hogy a tacsk� ne legyen eg�sz nap ingerszeg�ny k�rnyezetben, mert ez mor�zuss�, ingerl�kenny� teszi.
 

A tacsk� �s a gyerek viszonya

Ide�lis esetben a gyerek �s a kutya egy�tt n�nek fel �s ett�l kiegyens�lyozott a viszonyuk. Amennyiben nem ez az alap�llapot, akkor egym�shoz kell szoktatnunk �ket. Jellemz�, hogy �ltal�ban a kutya a gyerekkel szemben "eln�z�", vagyis elvisel olyan inzultusokat is, amit feln�ttnek nem n�zne el. T�rekedni kell arra, hogy a gyermek ezzel ne �ljen vissza. Lehet�s�get kell adni, hogy a gyermek �s a kutya k�z�tt eg�szs�ges, korrekt viszony alakuljon ki. A gyermek szempontj�b�l a kuty�nak igen j� nevel� hat�sa van. Pontoss�gra, felel�ss�gtudatra �s k�vetkezetess�gre neveli a gyermeket, ha a sz�l� fokozatosan r�vezeti a kuty�val val� b�n�sm�dra. Soha nem szabad a gyermeket a kuty�val riogatni. A sz�l� felel�ss�ge, hogy a kisgyermeket ne hagyja egyed�l a kuty�val, mert a gyerek hajlamos agressz�v viselked�sre �s ez a kuty�b�l hasonl� viselked�st v�lt ki.
 

Hogyan utazzunk aut�ban, j�rm�v�n a tacsk�val?

M�r k�ly�kkorban szoktatni kell a tacsit az utaz�shoz. Nem egyform�n viselkednek. Van, amelyik els� pillanatt�l kezdve k�z�mb�s, van, amelyik izgatott, ny�lzik, esetleg m�g h�ny is. Ez ut�bbi esetekben nyugtassuk a kuty�t �s igyekezz�nk olyan k�r�lm�nyekkel jutalmazni, amely pozit�v �lm�nyt jelent. �gy lassan lek�zdi az utaz�s ir�nti ellenszenv�t.

Term�szetesen van olyan eset is, amikor minden hi�ba. Ilyenkor aut�z�s el�tt soha ne etess�k meg, ha ez sem seg�t, adjunk utaz�si tablett�t utaz�s el�tt. Az aut�ban mag�ra hagyott tacsk� viselked�s�t figyelj�k t�volr�l. Fokozatosan n�velj�k az egyed�ll�t id�tartalm�t. Vigy�zzunk, hogy ne k�sse le mag�t a kocsi k�rpitj�nak r�gcs�l�s�val, vagy ehhez hasonl� "sz�rakoz�ssal" ezt �szlelve r�gt�n toroljuk meg, m�g miel�tt rossz szok�ss� v�lna.
 

A tacsk� alapkik�pz�se

A tacsk�t is kell bizonyos dolgokhoz szoktatni, nevelni �s tan�tani. Minden olyan viselked�si form�t meg kell tan�tani, ami n�lk�l�zhetetlen a kultur�lt kutyatart�shoz, illetve, ami megalapozza a majdani vad�sztacsk� jellem�t. Szoktatni kell a szobatisztas�gra, a p�r�z �s nyak�rv haszn�lat�ra. Nevelni kell a tisztess�ges viselked�sre, ne ugr�ljon fel az emberre, ne kolduljon az asztaln�l, stb. �s tan�tani kell az alapvet� fegyelmi k�vetelm�nyek – mint pl. a beh�v�s, �ltet�s, fektet�s, helyben marad�s, �ll�t�s – v�grehajt�s�ra.
 

A tacsk� mint vad�szeb

A tacsk� vadgazd�lkod�si, ezenbel�l a vad�szati jelent�s�ge �ri�si. A vad�szkuty�k k�z�l a tacsk�k feladata a leg�sszetettebb. Munk�ba foghat�k f�ld alatt �s f�ld felett, mez�n, erd�ben, v�zen. Kajtatnak, cserkelnek, hajtanak, v�rebmunk�t v�geznek, r�k�t ugrasztnak, fojtanak, vadat apport�roznak. Nincs szinte olyan vad�szati m�d, ahol a tacsk�nak ne tal�ln�nk munk�t, amit marad�ktalanul el is v�geznek.
 

Ki�ll�t�s, vizsga, verseny

Ezen esem�nyekre a tacsk�kat megfelel�en fel kell k�sz�teni. A ki�ll�t�sokon arra kell t�rekedni, hogy kuty�nk a fajtale�r�sban foglaltaknak eszt�tikailag a legjobban feleljen meg. Rendezett, �polt, tiszta legyen. A b�r�lat �ll� �s mozg� form�ban t�rt�nik, teh�t ennek szellem�ben kell felvezetni. K�vetelm�ny az �gynevezett ring-dressz�ra, vagyis szoktatni kell a k�r�lm�nyekhez. El kell viselnie, hogy a b�r� a fogazatot megtekintse, kanokn�l a her�k megl�t�t megvizsg�lja. Nem k�v�natos olyan beavatkoz�st v�gezni a tacsk�kn�l, amelyek megv�ltoztatj�k az �r�kl�tt jegyeket. Pl.: sz�lk�ssz�r�ekn�l a trimmel�s. Az �r�kl�tt sz�rstrukt�r�t megv�ltoztatja, ami teny�szt�si szempontb�l elmarasztaland�. A k�llemi ki�ll�t�s l�nyege, hogy a fajtale�r�sban szerepl� ide�lis t�pushoz hasonl�tja a b�r� a ki�ll�tott egyedeket. A k�llem�k alapj�n a felvezetett ebeket rangsorolja.

A tacsk�k vizsg�ja lehet f�ld alatti �s f�ld feletti munkaf�zisokban. L�nyege, hogy egy bizonyos szinten tudja-e teljes�teni a meghat�rozott k�vetelm�nyeket vagy sem.
 
 

A verseny l�nyege a teljes�tm�nyek egyedenk�nti �s egym�shoz val� viszony�t�sa. A v�g�n pedig egy rangsor fel�ll�t�sa.

Soha nem szabad �sszet�veszteni a vizsg�t �s a versenyt, mert egym�st�l alapvet�en elt�rnek.

�sszegezve, a tacsk�r�l, mint gyakorlati vad�szkuty�r�l csak pozit�v v�lem�ny alakulhat ki a szakemberekben. Mint csal�di kutya, szint�n leny�g�z�, hihetetlen alkalmazkod� k�pess�g�vel, intelligenci�j�val. Aki a fentiek alapj�n �gy l�tja, hogy tudja biztos�tani a megfelel� k�rnyezetet, �s tacsk�t v�s�rol, biztos nem fog benne csal�dni.

 Megnevez�s kan szuka marmagass�g

1. nyul�sz tacsk�  mellb�s�g 30 cm-ig 3 kg-ig 3 kg-ig max. 17 cm

2. t�rpe tacsk�  mellb�s�g 31 cm-ig 4 kg-ig 3.5 kg-ig max. 16–20 cm

3. norm�l tacsk�  k�nny� t�pus 5–7 kg-ig 6,5 kg-ig    max. 27 cm  neh�z t�pus 7–9 kg-ig 6.5 f�l�tt

A vizsg�k lehetnek:

– L�v�s k�z�mb�ss�gi vizsga
– V�zteszt
– Hangos nyomk�vet�si vizsga
– Cserkel�si vizsga
– V�rebvizsga
– Sokoldal�s�gi vizsga
– Kotor�k alkalmass�gi vizsga
– Gyakorlati vad�szvizsga