Finn spicc

Az eleg�ns megjelen�s�, v�r�ses bund�j� finn spiccel haz�j�ban els�sorban siketfajdra vad�sznak. A kutya a vad�sz el�tt haladva keresi meg �s k�veti zs�km�ny�t, eg�szen addig, am�g a mad�r egy f�ra nem telepedik. A kutya ekkor mag�ra vonja a sz�rnyas figyelm�t, fel-al� szaladg�l a fa alatt, cs�v�lja a fark�t. Szeg�ny siketfajd a f�n �lve biztons�gban �rzi mag�t, a kutya azonban egyre er�s�d� ugat�s�val odah�vja a vad�szt. Tiszta, cseng� hangja meglep�en nagy t�vols�gb�l is hallhat�. Ha a mad�r ek�zben �jra felrebbenne, a kutya abbahagyja az ugat�st, k�veti a madarat, majd ha az ism�t letelepedett egy �gon, �jra ugat�sba kezd. A vad�sz ek�zben �szrev�tlen�l a f�hoz �rhet �s felveheti a l�v�shez sz�ks�ges poz�ci�t, hiszen a kutya hangja minden neszt elnyom. A finnek �vsz�zadok �ta vad�sznak a finn spiccel, s�t m�r a fajta �sei is vad�szkuty�k voltak, melyek kb. 2000 �ve �rkeztek nom�d t�rzsekkel Oroszorsz�g k�z�ps� r�sz�r�l a mai Finnorsz�g ter�let�re. A korabeli vad�sz teljesen kuty�j�ra volt utalva a t�pl�l�kszerz�sben, a t�l legzordabb szakasz�ban pedig, amikor nem lehetett vad�szni, az eb szorult gazd�ja seg�ts�g�re. R�ad�sul minden vad�sz csak egy kuty�t tudott tartani, ami m�g fokozta az am�gy is k�l�nlegesen szoros kapcsolatot, ami olyannyira meghat�rozta a kuty�k a temperamentum�t, hogy ez m�g ma is �rezhet� a fajta viselked�s�ben.

A fajta neve haz�j�ban suomen-pystykorva, ami finn fel�ll� f�l� kuty�t jelent. Manaps�g kev�s finn spicc l�that� a v�rosokban, ann�l t�bb vid�ken, kis falvakban, elszigetelt farmokon. A fajta munkakutya mivolt�t haz�j�ban �s a skandin�v orsz�gokban azzal is hangs�lyozz�k, hogy a finn spicc addig nem szerezhet Champion c�met, am�g nincs munkavizsg�ja vagy megfelel� versenyeredm�nyei. �szakon m�g hivatalos ugat�versenyeket is tartanak, a gy�ztes az ugat�k kir�lya, a „King of the Barkers” c�met nyeri el. B�r els�sorban sz�rnyasra vad�sznak vele, r�nszarvasra �s medv�re is haszn�lj�k, ami a kutya m�ret�t tekintve leny�g�z� teljes�tm�ny.