Szetter-kvartett

Az angol �s az �r szetter vil�gszerte kedvelt kutyafajta. A gordon szetter h�vei m�r kevesebben vannak, a negyedik szettert, a v�r�s-feh�r �r szettert pedig sokan nem is ismerik.

Aszetterek val�sz�n�leg az �n. nagy mezei sp�nielekb�l alakultak ki, amelyeket gyakran „keres�” vagy „madar�sz�” kutyak�nt eml�t a korabeli szakirodalom. A l�por �s a fegyverek elterjed�se el�tt, a sz�rnyasvad�szat h�l�val vagy s�lyommal t�rt�nt. A kutya feladata a vad felkutat�sa �s jelz�se volt. A vad�sz el�re k�ldte kuty�j�t, arra a ter�letre, ahol a sz�rnyasvadat sejtette. Ha a kutya vadszagot �rzett, meg�llt, �s egyik mells� l�b�t felemelve jelezte gazd�j�nak a zs�km�nyt. Ezut�n nagyon �vatosan k�zvetlen�l a madarak k�zel�be lopakodott, s akkor a vad�sz h�l�t dobott a jelzett ter�let f�l�, azaz a madarakra illetve a kuty�ra is.

A l�fegyverek elterjed�s�vel m�dosult a vad�szkuty�k feladata is. Olyan kuty�ra volt sz�ks�g, amely meg�llja a vadat, jelzi a mad�r hely�t, majd felveri a sz�rnyast a vad�sz pusk�ja el�. A szetterek munk�ja igen nagy �nfegyelmet k�vetel a kuty�kt�l, sok helyzetben eredend� zs�km�ny�szt�n�knek teljesen ellentmond� magatart�st kell tan�s�taniuk. F� profiljuk az apr�vad, f�leg a sz�rnyasvad megkeres�se �s jelz�se. Sokan �gy k�pzik szetter�ket, hogy az teljesen „ny�ltiszta” legyen. Ez azt jelenti, hogy pl. fogolyvad�szaton hi�ba ugrik fel a kutya orra el�tt egy nyuszi, nem szabad ut�na vetnie mag�t, hanem tov�bb kell keresnie a sz�rnyasvadat. A szetter a megtal�lt foglyot sem �ld�zheti, hanem csak jeleznie illetve a gazda pusk�ja el� terelni szabad.

Nagy-Britanni�ban n�gy szetter fajta alakult ki: az angol, a gordon, az �r, �s a v�r�s-feh�r �r szetter. A XIX. sz�zadig m�g nem besz�lhet�nk a mai �rtelemben vett fajt�kr�l, de m�r az ezt megel�z� id�kben is l�teztek bizonyos vonalak �s v�ltozatok, amelyeket �ltal�ban arr�l az arisztokrata csal�dr�l neveztek el, amelyiknek a kennel�re jellemz�ek voltak az adott t�pus� kuty�k.

A modern angol szetter Edward Laveracknak (1800–1877) k�sz�nheti mai form�j�t, aki szelekt�v vonalteny�szt�ssel �s megfontolt belteny�szt�ssel alak�totta ki a neki tetsz� k�llemet. A modern show-t�pus� angol szetter legink�bb a Laverack-t�pusnak felel meg, m�g a munkavonal� egyedek ink�bb a Lewellin-t�pusnak felelnek meg. Richard Purcell Lewellin (1840–1925) a Laverick-vonalra alapozta teny�szet�t, de m�s teny�szetek kuty�it is bevonva, saj�t munkavonalat alak�tott ki.

Mivel �rorsz�gban nem volt b�s�gesen sok vad, r�ad�sul az id�j�r�s is gyakran igen zord, a helyi vad�szkuty�k munk�ja sokszor f�raszt�bb �s nehezebb volt t�rsaik�n�l. �gy az �r szetternek er�snek �s kitart�nak kellett lennie. Az Irish Red Setter Club 1882-ben alakult, �s k�r�lbel�l h�rom �v m�lva sz�letett meg az els� hivatalos fajtale�r�s, amelyet vad�szok �ll�tottak �ssze �s fogalmaztak meg. A v�r�s szetterek els� ismert teny�szt�je de Freyne volt, aki 1793-t�l hetven �ven �t foglalkozott a fajt�val, s kuty�ir�l saj�t t�rzsk�nyvet vezetett, az egyes egyedekre vonatkoz� k�l�n feljegyz�sekkel.

A v�r�s-feh�r �r szettert egy�bk�nt r�gibb fajt�nak tartj�k teljesen v�r�s rokon�n�l, s�t sokan �gy v�lik, a v�r�s-feh�r v�ltozatb�l alakultak ki az egysz�n� v�r�s kuty�k. A XVII. �s XVIII. sz�zadban h�res arisztokrat�k kenneleiben is tartottak v�r�s-feh�r szettereket, ezek egyike Lord Rossmore of Monaghan tulajdona volt, ez�rt a fajt�t olykor Rossmore szetternek is nevezt�k. A Rossmore-vonal eredet�t t�bb mint 200 �ven kereszt�l nyomon lehet k�vetni.

A v�r�s-feh�r sz�n� szetterek szinte teljesen elt�ntek – az �r szetter fajtale�r�s csak a tiszta v�r�s sz�nt enged�lyezte – a XIX. sz�zad v�g�re. Ha nincs Noble Houston tiszteletes (Ballynahinch, County Down), tal�n ma nem is l�tezne ez a fajta. Az els� vil�gh�bor� ut�n a tiszteletes Gyp nev� szuk�j�t Mr. Evatt Johnie nev� kanj�val fedeztette, majd k�s�bb a Rossmore kennelb�l sz�rmaz� Glennel. Gyakran ett�l az alomt�l sz�m�tj�k a v�r�s-feh�r �r szetter visszat�r�s�t a kinol�gi�ba. 1944-ben a fajta lelkes h�vei megalak�tott�k az Irish Red and White Setter Society-t. Houston szerzetes mellett a Cuddy h�zasp�r j�tszott nagyon fontos szerepet a v�r�s-feh�r szetterek fennmarad�s�ban. 1940-ben ker�lt hozz�juk Judith Cunningham of Knockalla, aki minden bizonnyal a ma �l� v�r�s-feh�r �r szetterek �sanyja. A Cuddy h�zasp�r kennel�ben 1977-ben sz�letett az utols� alom. A k�lyk�k egyik�t, Harlequin of Knockall�t Ann �s Alan Gormley v�s�rolta meg. 1980-ban Alan �gy d�nt�tt, benevezi a kuty�t a h�res Crufts ki�ll�t�sra. Mivel az angolok sz�m�ra ismeretlen fogalom volt a v�r�s-feh�r �r szetter elnevez�s, a v�r�s �r szetterek k�z� sorolt�k. Harlequin �ri�si felt�n�st keltett a ki�ll�t�son, �s nagyban hozz�j�rult a fajta angliai elterjed�s�hez.

Az 1970-es �vekben kevesebb mint t�z fajtatiszta v�r�s-feh�r �r szetter �lt �rorsz�gban. Harlequin 1980-as sz�nrel�p�se �bresztette fel az �rdekl�d�s szikr�j�t a fajta ir�nt. Egy alomb�l n�gy szuk�t import�ltak h�rom angol kennelbe (Shannonlee, Sancris, Meiklered). A Shannonlee kennel k�s�bb megvett egy kant is, a Gormley h�zasp�r �ltal teny�sztett Meudon Amber Glow-t, �gy lassan gyarapodni kezdett az angliai �llom�ny is. De �gy is csak 1988-ban �rte el azt l�tsz�mot, ami ahhoz sz�ks�ges, hogy CC azaz Challenge Certifikate c�met adhassanak ki a fajta k�pvisel�inek a ki�ll�t�sokon. Az els� Champion c�met a fajt�ban Shannonlee Majestic Flame of Copperdale szerezte meg.

A gordon szetter ma is egy hercegi csal�d nev�t viseli. B�r a fajta sz�rmaz�sa legal�bb a XVII. sz�zad elej�ig ny�lik vissza, a gordon szetter igazi kiteny�szt�j�nek Alexandert (1743–1827), Gordon negyedik herceg�t tekinthetj�k. A herceg �n�ll� sk�t vad�szkutya fajt�t akart kialak�tani, melyet a neh�z felf�ldi terepviszonyok k�z�tt is megb�zhat�an lehet alkalmazni. Alapvet�en ennek k�sz�nhet�, hogy egy igazi gordon szetter m�g napjainkban is er�teljesebb fel�p�t�s�, vastagabb csontozat�, mint egy �r vagy angol szetter. Alexander olyan vad�szkuty�t akart, mely kev�sb� kecses �s eleg�ns, de j�val ellen�ll�bb, kitart�bb, �s sokoldal�bban haszn�lhat�, mint a t�bbi szetter fajta.

Akkoriban a gordon szettereket kiz�r�lag munk�ra teny�sztett�k. A p�ros�t�sokat a vad�szok tervezt�k, de persze mindenr�l be kellett sz�molni uruknak. Kedvenck�nt egy�ltal�n nem tartottak szettereket, csak falk�ban, mint a nagy kop�falk�kat. A nem megfelel� egyedeket egyszer�en lel�tt�k. A XIX. sz�zad elej�t�l, a kutyaki�ll�t�sok t�rh�d�t�s�val azonban egyre sz�lesebb k�rben tartottak csak kedvenck�nt ak�r vad�szkuty�kat is. 1959-ben, a minden id�k els� kutyaki�ll�t�sak�nt sz�montartott Newcastle-i versenyen a szetterek els� d�j�t egy gordon szetter nyerte, Mr. Jobling Dandy nev� kuty�ja. 1863-ban pedig, az els� Field Trial vad�szkutya verseny mindh�rom helyezett kuty�ja gordon szetter volt, melyet akkoriban csak fekete-cser szetternek neveztek. Mikor 1873-ban megalakult a Kennel Club, hivatalosan is a fekete-cser elnevez�st kapta a fajta, ugyanis sok olyan fekete-cser szetter is l�tezett, melyeknek semmi k�z�k a Gordon Kast�ly kuty�ihoz. Csup�n 1923-t�l kezdt�k gordon szetter n�ven regisztr�lni a fajta egyedeit. Ami a fajtaklubokat illeti, az 1888-ban alakult amerikai �s az 1891-ben l�trehozott angol is a gordon szetter nevet haszn�lta. Mivel Gordon hercege Sk�ci�ban �lt, sk�t fajtak�nt regisztr�lt�k a gordon szettert.

Sk�ci�ban, a Spey foly� torkolat�n�l, Fochabers-t�l nem messze fekszik egy romos kast�ly, amelyet egy 1980-as t�zv�sz szinte a f�lddel egyenl�v� tett. M�gis, a megmaradt k�falak k�l�n�sen sok turist�t vonzanak, f�leg olyanokat, akikhez egy gordon szetter is tartozik: a vil�g minden t�j�k�r�l zar�ndokolnak ide, hogy a fajta atyj�nak, Gordon herceg�nek egykori kast�ly�r�l k�sz�lt k�ppel eg�sz�thess�k ki gy�jtem�ny�ket.