A sv�jci mostohatestv�rek

Ha csak l�t�sb�l is – „az a nagy, h�romsz�n�, �des maci” –, de a berni p�sztorkuty�t mindenki ismeri. H�rom m�sik honfit�rs�r�l azonban alig tudnak Sv�jcon k�v�l. Pedig az appenzelli, az entlebuchi �s a nagy sv�jci p�sztorkutya hasonl� st�lus� eb, mint n�pszer� berni rokonuk, azzal a jelent�snek t�n� k�l�nbs�ggel, hogy r�videbb a sz�r�k.

Tal�n legink�bb a rottweilerhez vagy a r�vidsz�r� bern�thegyihez hasonl�that� bund�juk 3–5 cm hossz�. A kvartett mind a n�gy tagja �n. parasztkuty�kb�l alakult ki a XIX–XX. sz�zadban, b�r �seik m�r sz�zadok �ta a mai Sv�jc ter�let�n �ltek, csak senki sem foglalkozott tervszer� teny�szt�s�kkel. F� feladatuk a kocsih�z�s �s a csordahajt�s volt.

Mindegyik sv�jci p�sztorkutya h�romsz�n�, vagyis a test nagy r�sze fekete, legt�bbsz�r a fejen, a mellkason, a farok v�g�n �s a l�bakon feh�r �s cser sz�n� jegyekkel. A kvartett legnagyobb tagja a nagy sv�jci p�sztorkutya (n�met�l Gro�er Schweizer Sennenhund). A kanok marmagass�ga 65–72, a szuk�k� 60–68 cm. �tlagos s�lyuk 55–65 kg. Az els� �r�sos eml�k a fajt�r�l Heim professzort�l sz�rmazik, a sv�jci p�sztorkuty�k elk�telezett t�mogat�j�t�l. 1908 szeptember�ben, a langenthali ki�ll�t�son a burgdorfi Schertenleib vezetett fel egy nagy sv�jci p�sztorkuty�t, akir�l azonban m�g azt hitte, egy v�letlen�l r�vidsz�r�re sikeredett berni p�sztorkutya. A Bello nev� kan gazd�j�t Heim vil�gos�totta fel, hogy �n�ll� fajt�r�l van sz�, �s az egykori „m�sz�roskuty�k” egyik p�ld�ny�ra tal�lt r� Sch�nentannenben. A professzor nagy sv�jci p�sztorkutya megnevez�ssel els� d�jat adom�nyozott Bell�nak, akit ismeretlen sz�rmaz�sa ellen�re, Bello v. Schlossgut n�ven jegyeztek be a sv�jci t�rzsk�nyvbe. Schertenleib tov�bbi r�vidsz�r� p�sztorkuty�kat kutatott fel. A t�rzsk�nyvbe 21 ismeretlen sz�rmaz�s� ebet jegyeztek be, de ezekb�l csak h�t szerepel a mai kuty�k csal�df�j�ban. A kezdetben el�g sz�k teny�szt�si b�zis miatt r�vidsz�r� berni p�sztorkuty�kat is nagy sv�jcik�nt t�rzsk�nyveztek, majd k�s�bb tudatosan, a sz�rzet sz�n�nek �s rajzolat�nak jav�t�sa �rdek�ben v�geztek nagy sv�jci-berni keresztez�seket. Az �gy sz�letett egyedeket mindig fajtatiszta nagy sv�jci p�sztorkuty�kkal p�ros�tott�k.

A nagy sv�jci nyugodt, kiegyens�lyozott, szuver�n kutya, j� �rz�-v�d� �szt�n�kkel, a csal�d megvesztegethetetlen test�re. Nagy m�rete ellen�re egy�ltal�n nem lomha, akt�v, meglep�en gyors mozdulatokra k�pes kutya. Szellemileg sem neh�zkes, figyelmes �s tanul�kony.

A nagy sv�jci �s a berni p�sztorkuty�t nagys�grendben az appenzelli k�veti. A kanok marmagass�ga 52–56, a szuk�k� 50–54 cm. Els�k�nt 1853-ban, Az „Alpok �llatvil�ga” c. foly�iratban �rt�k le el�sz�r az appenzellit mint egy k�z�pnagy, r�vidsz�r�, t�bbsz�n�, �les hang� p�sztorkuty�t, melynek feladata a csorda �sszeterel�se �s a p�sztor kunyh�j�nak �rz�se. 1898-ban m�r �n�ll� fajtak�nt tartj�k sz�mon az appenzellit. Az els� fajtale�r�st Max Siber fogalmazta meg, �s az els� nemzetk�zi winterthuri ki�ll�t�son 8 egyeddel mutatkozott be a fajta. Albert Heim �szt�nz�s�re 1906-ban megalakult az Appenzeller Sennenhund Club. Az appenzelli nagyobb m�rete mellett szinte kvadratikus fel�p�t�s�ben – a marmagass�g �s a testhossz ar�nya 9:10 – faroktart�s�ban �s hangj�ban k�l�nb�zik entlebuchi rokon�t�l. A Sv�jcban Bl�ss-nek is nevezett appenzelli munka k�zben el�g magas hangon h�vja fel mag�ra a figyelmet, az entlebuchi ink�bb m�ly t�nus� ugat�s�val ellent�tben. B�r az appenzelli kifejezetten �n�ll�an dolgozik a csorda hajt�sa k�zben, csal�di kutyak�nt nagyon ragaszkodik gazd�j�hoz, aki�rt b�rmire hajland�. Szoros kontaktust ig�nyel szeretteivel, kenneltart�sr�l vagy l�ncrak�t�sr�l sz� sem lehet. Otthon�l�knek nem val�, mozg�kony, intelligens kutya, minden kuty�s sport�gban meg�llja a hely�t, s�t m�g vakvezet� kutyak�nt is alkalmazz�k.

Az entlebuchi p�sztorkutya a sv�jci kvartett legkisebb tagja, marmagass�ga 40–50 cm, s�lya 25–30 kb. Sz�rzete szint�n h�romsz�n�, aljsz�rzet n�lk�l, �gy alig vedlik, �s ha meg�zik, akkor sincs „kutyaszaga”. Figyelmes, engedelmes, k�nnyen tan�that� kutya. Olyan gazd�nak aj�nlhat�, aki valamilyen k�z�s tev�kenys�get keres kuty�j�val, de nem akar egy nagytermet� ebbel bajl�dni. Az appenzellivel ellent�tben az entlebuchi lak�sban is kiv�l�an tarthat�, k�zepes mozg�sig�ny� fajta. Szellemi �retts�g�t k�t�ves kor�ra �ri el. J� �rz�-v�d� k�pess�gekkel rendelkezik, s�t kiv�l� a szimata is, ez�rt lavinament� kutyak�nt is dolgozik. B�r n�mely �r�kletes szembetegs�g �s a cs�p��z�leti diszpl�zia az entlebuchin�l is el�fordulhat, alapvet�en nagyon eg�szs�ges, �leter�s fajta, magas �tlag�letkorral. Az entlebuchi fark�t kor�bban kup�rozt�k, ez azonban napjainkban m�r tilos Sv�jcban. Egykoron a sz�letetten csonka farkat tartott�k a fajta egyik jellegzetess�g�nek, ma viszont m�r tudjuk, hogy ez egy genetikai defekt, ez�rt az ilyen kuty�kat kiz�rj�k a teny�szt�sb�l.

Az entlebuchi h�rom m�sik t�rs�val egy�tt az FCI m�sodik fajtacsoportj�ba tartozik. Eredeti �l�hely�n, Emmentalban �s a vele szomsz�dos Entlebuchban csordahajt�sra �s �rz�sre haszn�lt�k. Az 1920-as �vekre a fajta l�tsz�lag kihalt, az 1924-es nagy p�sztorkutya-ki�ll�t�son St. Gallenben m�r egyetlen entlebuchit sem mutattak be. Doktor Kobler, st. galleni �llatorvos hirdet�st adott fel az Entlebuchler c. napilapban, hogy csonka fark� entlebuchi ebeket keres, de csak kever�k kuty�kat k�n�ltak neki elad�sra. V�g�l a m�r eml�tett Schertenleibn�l bukkant egy t�pusos kis szuk�ra.

1928-ban megalap�totta a fajtaklubot is, �s egy �vvel k�s�bb Heim professzor seg�ts�g�vel megfogalmazta a hivatalos fajtale�r�st. Az els� entlebuchi teny�szszeml�n 16 kuty�t vezettek fel, de a teljes �llom�ny sem lehetett t�bb 20–25 kuty�n�l. A fajta fennmarad�sa szempontj�b�l szerencs�s momentumnak bizonyult, hogy Escholzmatt k�zs�g el�lj�r�ja hazavitt St. Gallenb�l egy entlebuchi p�rt, felkeltve a helyi parasztok �rdekl�d�s�t a fajta ir�nt. Lassan-lassan n�vekedni kezdett az �llom�ny, 1937-re m�r 81 entlebuchit jegyeztek be a t�rzsk�nyvbe, a h�bor� miatt azonban 1942-ben megint csak 12 egyedre cs�kkent az �llom�ny. Szerencs�re ma m�r j�val t�bb entlebuchi p�sztorkutya �l szerte a vil�gon.