Magyar agr
Ez a fajta tbbszr tlt mr ltvnyos felemelkedst s ltvnyos bukst is, oly mrtkben, hogy mr kihaltnak tekintettk. Mindig akadtak azonban megszllottak, vagy a fajtnak volt szerencsje, de eddig elkerlte vgzett.
Mint les szemû slymok, gy psztztk szemkkel a ligetes-fs somogyi vidket az agarak. Csendesen lopzva araszoltunk a patakhoz vezet vadvlt fel, melyen az erd laki inni jrnak. A kt kapitlis mretû magyar agr vadat sejthetett a kzelben, olyan izgatottan nyjtogattk hossz nyakukat a csaps irnyba. De meglehet, csak az ereikben csrgedez si vadszszenvedly forralta vrket, amit az eldugott somogyi faluban l cigny rabsicok kezn nap mint nap felpezsdthettek. Tbb szz kilomteres autzs utn bukkantak r a magyar agr megmentsre s feltmasztsra feleskdtt bartaim erre a kt csodlatos jszgra. Most itt vagyunk „lesben”, bevets kzben. Itt, ahol a kutyik vadsztulajdonsgt magasztal romk bizonytani akartk, hogy az agarakrl szl trtneteik nem lgbl kapottak.
Llegzetvisszafojtva megkerltnk egy facsoportot. Az utols fk takarsbl a tgas tisztson zcsoportot pillantottunk meg. A mennyei csendet a przrl lecsatolt agarak robbansszerû startja trte meg. Elkezddtt a ragadozszenvedly sztotta eszeveszett hajsza. Az zek meglepetten rebbentek a hozzjuk legkzelebb fekv liget fel, de a cskos agrnak sikerlt egyet leszaktania a menekls tvonalrl. A visszafordtott suta valsggal „karjaiba szaladt” a fifiksan htrbb marad fak kutynak. Rvid, egyenltlen kzdelmet sejtet vgta utn lemarta a vadat, s a kzben segtsgre siet tigriscskos kzremûkdsvel kirzta a lelket az zbl.
Trtnelmi vadszkutynk
Az elsznt, furfangos vadsz, a magyar agr trtnete rendkvl sznes s gazdag. Kialakulsrl szmos elkpzels ltott napvilgot. Egyes nzetek szerint a magyarsg a Kaszpi-tenger krnykn az ott l, magas vadszati kultrval br perzsa s kaukzusi npekkel kapcsolatba kerlve ismerkedhetett meg az zsiai agrtpussal. Ezeket a kutykat magukkal hozva rkezhettek a Krpt medence terletre. Msok vlemnye az, hogy az eurpai rvidszrû agarak Kis-zsibl vagy szak- Afrikbl szrmaznak, s rmai valamint egyiptomi kzvettssel jttek az reg kontinensre. A lnyeg az, hogy Eurpa kzepn ltrejtt egy sajtos agrtpus: ersebb csontozat, tmegesebb izomzat, lassbb, de ugyanakkor kitartbb, mint a nyugatabbra l agarak Rgszeti leletek mr az rpd-korbl is tanskodtak az agr jelenltrl seink mellett.
llamalapt Istvn kirlyunk idejben a nmet ritterek (lovagok) kedvenceikkel, az agarakkal rkeztek magyar fldre. k teremtettk meg a hazai nemesek krben az agarszat divatjt. Az rpd-hzi kirlyok uralkodsa alatt mindenfajta vadhajsza kedvelt tevkenysg volt: a slymokat, agarakat, kopkat nagyon becsltk. Ksbb, Hunyadi Mtys kirlysga alatt tetfokra hgott a kutys vadszat. Mtys maga is kitûn lovas s vadsz hrben llt, aki felettbb kedvelte az agaras futtatsokat. Az igazsgos kirly halla utn azonban az orszg feldarabolsa tbbek kztt a kirlyi vadszatoknak is vget vetett Magyarorszgon. Az elszigeteltebb vidkeken – a Felvidken, valamint Erdlyben – azonban tovbb agarsztak a nemesek. I. Rkczi Gyrgy fejedelem s Bornemissza Jzsef erdlyi nagyr is elsrang lovas- s agarszhrnvnek rvendett. Az utbbi 25 pr agrral vadszott farkasra. Ez a nem mindennapi feladat hatalmas ignybevtelt tmasztott az agarakkal szemben. „Ha az agr feledni tudja vres talpait s szerteszt szakajtott lbujjait a nyl, vagy z lttra, csakis akkor rszesl mlt prtolsba. Kevsb kitûn trsai eltvolttatnak” – vallottk a korabeli agarszok.
Tndkls s hanyatls
Igazn nemzeti kutyafajtv Szchenyi Istvn, a reformkor nagy alakja tette az agarat. Javaslatra sorra alakultak az agarszegyletek: 1844-ben Budapesten, 1846-ban Gyr-Komrom s Abaj megyben. A vadszatokon gyakran tbb mint szz lovas szguldott a vadat ûz agarak utn. Az orszg jelents szemlyisgei gyûltek ssze ezeken az esemnyeken, ahol termszetesen idt szaktottak a haza dolgainak megtrgyalsra is. Az agarszatok teht a reformkor jelents sznhelyei voltak.
Hamarosan, az angol telivr lovak haznkba rkezsvel egyidben megkezddtt a gyengbb fizikum, kevsb kitart, de lnyegesen gyorsabb agrfajta, az angol greyhound behozatala. Ezzel az vszzadok sorn kialakult, egysges magyar agr sorsa megpecsteldtt. Az agrversenyek ltrejttvel elkezddtt a kt agrtpus keresztezse. Ha az agrtulajdonos nyerni akart, knytelen volt a sebesebb greyhound vrt kutyiba vinni. Ebbl kifolylag szakmai vitk sora kerlt tertkre Podmaniczky Frigyes, a „kocks br”, az angol agr nagy prtolja, s Retsky Andrs meg a mgje tmrl reg agarasok kztt. Retskyk a kitartbb, „gyzs” magyar agarat kedveltk. Tny, hogy a magyar gyepet ezutn elznlttk a flvr s a fajtatiszta angol agarak.
Parzs a hamu alatt
A huszadik szzadban a vadgazdlkods talakulsval s a parlagon hagyott terletek megmûvelsvel fokozatosan „szûklt a gyep” az agaras hajszkhoz. Ez az vszzados hagyomnyokkal bszklked, a magyarsgra oly jellemz vadszati tevkenysg hanyatlani kezdett. A II. Vilghbor alatt az agarak elkalldtak, de szerencsre nhny elszigetelt terleten – leginkbb az orvvadszok kezn – megmaradt egy-egy pldny. Az utols agaras nyulszat 1944-ben, Trkszentmiklson kerlt megrendezsre.
A hbor utn a magyar agr megmentst szvgyknek tekintk felkutattak nhny, a fajtajellegnek megfelel kutyt, s ezzel megkezddtt a tenyszts, az si fajta feltmasztsa. Az elkvetkezend idben az agaras vadszatok tiltott tevkenysgnek szmtottak, mgis szmos reg agarszban, akik mg nem felejtettk el a rgi szp idket, tovbb lt a vgy az si tevkenysg utn. Ma, a krplyn elektromos nyl utn lohol agarak korban a nosztalgiz gondolatok vgre testet lthettek: 1998 december 6-n, 54 v utn elszr az Orszgos Agarsz Egyeslet Szolnok hatrban agarszatot rendezett. A fl vszzadon t titkon pislkol lng jra lobog…
Arany Csaba
A furfangos agr
A magyar agr furfangossgrl lljon itt egy trtnet a hbor eltti idkbl:
„A gyerekek a vakci vgvel Pestre mentek tanulni a szegny kiskunsgi tanyavilgbl. Mihly bcsi, a birtok mindenese gy szlt a fikhoz:
Aranyat kne adnom nektek, de forintra sem futja. Nektek adom Bugt, az agarunkat. Buga gyis csak nyûg a tanyn. Alszik, vagy csmborog a hatrban, mert itt bizony senki sem agarszik. Gynyrû llat. Reggel elviszitek Pestre. Kt-hrom htig csak kszljatok vele az utcn, hogy kiismerje magt, tudja, hol laktok. Mindennap adjatok neki cukrot, mert majd megveszekedik rte, gy szereti. Aztn eladhatjtok akr hetente egyszer, mert kezeskedem: akr a pokol fenekrl is visszaszkik! Mi is odaajndkoztuk mr tl a Tiszra, Dunra, de mindenhonnt hazaette a fene. rtjk-e?
Hrom ht mlva Buga levizsgzott. Jobban ismerte Pestet, mint a fik a tenyerket. Oktber kzepn adtk el egy szzadosnak tizent forintrt, ami akkoriban szp pnz volt. Mikor hazartek, Buga mr ott vakarzott a kapualjban. Aztn eladtk minden hten, majd vrszemet kaptak, s hetente ktszer-hromszor is. Tbbnyire vnkisasszonyok, fldbirtokosok, bankfik vettk meg, isten tudja hnyan. Egyszer jn m a fldbirtokos, csikorog a foga is:
Az istenit az aptoknak, n mr megvettem tletek egyszer ezt az agarat!
Ht persze, azta is magt keressk, bcsika, ihol az istrng, oszt vigye!
Megy a birtokos, rl a szve, hzza a kutyt. Mikor szz mterre rnek, elkezd az egyik fi spolni az agrnak. Egyszer csak Buga elkezd htrlni, hzza a tajtkz birtokost. Feszl a zsineg; a kutya odakap, s egy szempillants alatt kettharapja. A fldesr elvgdik, a fik meg elsepernek Bugval egytt, de sebesen m! Az utca meg rjng a nevetstl.
gy nem megy tovbb – gondoljk a srcok –, mert Bugt mr minden kutyabart, gyerek s rendr ismeri. Ellenben szpen befestettk. Elszr szp nagy srga foltokat tettek r, majd az egszet srgra kentk. Ksbb a srga alapra fekete foltokat, vgl az egszet feketre. rm volt nzni. gy vettk, mint a cukrot.
Egyszer aztn Buga vletlenl a tkr el llt. Mikor megltta magt, ijedtben az gy al bjt. Ettl kezdve folyton mosakodott s drglztt. Mikor aztn ltta, hogy semmi nem segt, szrnyen megharagudott. Elkezdte kaparszni az ajtt. Mikor kiengedtk a fik, meg sem llt a kiskunsgi tanyig…”
|