F�lreismert topmodell

Az el��t�letek n�ha sokkal m�lyebben gy�kereznek, mint gondoln�nk. Sok ember, m�g kutyatart� sz�m�ra is az uszk�r csup�n egy agyonkozmetik�zott �leb, holmi „sz�ken�”, aki nevets�gesen furcsa frizur�kban szaladg�l. Ilyenkor felesleges a fajta intelligenci�j�r�l �s egy�b j� tulajdons�gair�l magyar�zni, tal�n t�bbet haszn�l a felvil�gos�t�s: az uszk�rok mai k�lleme egy kor�bban egy�ltal�n nem �nc�l� ny�r�sm�dot �riz. A v�zi vad�szatokn�l haszn�lt kuty�k l�b�t �s h�ts� r�sz�t az�rt ny�rt�k r�vidre, hogy megk�nny�ts�k sz�mukra az �sz�st, az �z�letekn�l viszont a gyullad�sokat elker�lend� hagytak sz�rpamacsokat. A fejen pedig az�rt k�t�tt�k copfba az uszk�r sz�r�t, hogy a vizes tincsek ne l�gjanak a kutya szem�be.

Az uszk�r sz�rmaz�s�t illet�en sz�mos te�ria l�tott napvil�got, s a szak�rt�k v�lem�nye nem egyezik e sz�zadok �ta ismert kutyafajta eredet�t illet�en. A zûrzavart csak fokozza, hogy m�r g�r�g �s r�mai v�z�kon, dombormûveken �br�zoltak gyapjas sz�rzetû kuty�kat, s az oroszl�nos ny�r�sm�d is �vsz�zadok �ta l�tezik, �gy sokan hajlamosak a leg�sibb fajt�k k�z� sorolni az uszk�rt, s a r�gi �br�zol�sokon l�that� kuty�kat a fajta k�zvetlen el�deinek kiki�ltani. Sajnos az is el�fordult, hogy �egyiptomi dombormûveken �br�zolt gall�ros p�vi�nokat min�s�tettek ny�rott uszk�roknak.

Sokan Theodor Studer berni professzor n�zet�t osztj�k, miszerint egy bozontos sz�rzetû p�sztorkutya-t�pus �s egy vad�szkutya keresztez�d�s�b�l sz�rmazhat az uszk�r. Ez az elk�pzel�s a fajta szerte�gaz� k�pess�geit �s v�zszeretet�t figyelembe v�ve ak�r helyt�ll� is lehet. Az uszk�r sz�rmaz�s�nak kutat�sa k�zben l�pten-nyomon a v�zikuty�ba �tk�z�nk, mely �ll�t�lag el�sz�r a hatodik sz�zadban ker�lt Eur�p�ba �szak-Afrik�b�l, mikor a m�rok elfoglalt�k az ib�riai f�lszigetet. 1454-ben Penturrichio Canis familiaris aquaticus-nak azaz v�zikuty�nak nevezte az uszk�rt. A n�met Pudel elnevez�s egy�bk�nt val�sz�nûleg a r�gi n�met Pfudel sz�ra vezethet� vissza, ami magyarul pocsoly�t, t�cs�t jelent. (A magyar uszk�r sz� nyelv�j�t�skori alkot�s, az �szk�l ige sz�rmaz�ka.) Napjaink v�zikuty�i – pl. a francia barbet, az olasz lagotto romagnolo vagy a spanyol v�zikutya – val�ban ugyanolyan t�pus� sz�rzettel rendelkeznek, mint az uszk�r. A nyugat-eur�pai kontinensen a k�z�pkorban m�g sehol sem nevezik meg az uszk�rt, csak a korszak v�g�n bukkanni nyomaira. Tilman Riemenscheider alkot�s�n, II. Henrik s�rk�v�n egy uszk�r l�that�, s 1500 k�r�l Albrecht D�rer is t�bbsz�r rajzolta le a fajta egy-egy p�ld�ny�t. 1700 k�r�l az uszk�rnak nagyon n�pszerûnek �s elterjedtnek kellett lennie N�metorsz�gban, mivel ekkort�l nemcsak term�szettudom�nyos mûvekben, hanem sz�mtalan irodalmi munk�ban bukkan fel. 1860 k�r�l zuhanni kezdett az uszk�r n�pszerûs�ge, m�s felt�rekv� fajt�k ellen�ben, de az�rt az uszk�rbar�tok nem adt�k fel a rem�nyt.

T�bb mint 100 �vvel ezel�tt kezd�d�tt N�metorsz�gban a szab�lyozott uszk�r-teny�szt�s. Egy Warmbach nevû teny�szt� �szt�nz�s�re n�h�ny uszk�r-bar�t – k�zt�k St�ssel, Wirth �s Betz – 1893-ban l�trehozta a mai N�met Uszk�r Klub el�dj�t, a M�ncheni Uszk�r Klubot. C�ljuk a fajta n�pszerûs�t�se �s a fajtatiszta teny�szt�s propag�l�sa volt. A N�met Uszk�r Klubnak napjainkban t�bb mint 8000 tagja van, 16 tartom�nyi �s 130 ker�leti csoporttal. Az els� uszk�r t�rzsk�nyvet 1904-ben adt�k ki, Ferdinand Wirth t�rzsk�nyvvezet� saj�t fekete zsin�ros uszk�rj�t, Champion Caro W II-t vezette be egyes sz�m alatt els�k�nt.

B�r a m�sodik vil�gh�bor� a klub er�fesz�t�seit igencsak der�kba t�rte, m�gis az uszk�r hamar az egyik legkedveltebb fajt�v� v�lt, nem csoda, hogy a franci�k �s a n�metek sok�ig vitatkoztak, melyik�k legyen a fajtagazda orsz�g. Ugyan Franciaorsz�g ker�lt ki gy�ztesen a kutyapolitikai csat�roz�sokb�l, a N�met Uszk�r Klub nem adta fel elveit �s elk�pzel�seit, s t�bbek k�z�tt siker�lt elismertetni�k egy �j ny�r�sm�dot �s k�t sz�nv�ltozatot is. 1932-ben a k�t klub k�z�sen dolgozta �t a r�gi fajtale�r�st, s az FCI 1936-ban el is fogadta az �j standardet, amin az�ta n�h�ny kieg�sz�t�st lesz�m�tva nem v�ltoztattak.

Tal�n szerencs�sebb lett volna, ha a fajtagondoz�s feladata a n�metekn�l marad. A franci�k ugyanis Madeleine Jeancourt-Galignani kisasszonnyal, az uszk�r klub eln�k�vel az �len elk�vett�k azt a hib�t, hogy az �ri�suszk�r 1936-ban 60 centim�terben maxim�lt marmagass�g�t 55-re cs�kkentett�k, arra hivatkozva, hogy az uszk�r a francai Barnet lesz�rmazottja, ami egy k�z�ptermetû kutya volt. Mivel a h�bor�ban lerombolt Eur�pa sz�mos orsz�ga lak�sgondokkal k�zd�tt, �s �gy a kisebb m�retû uszk�rok ir�nt mutatkozott kereslet, nem volt senki, aki az �ri�suszk�rok �rdek�ben lobbizzon, �gy az FCI 1952-ben elfogadta a franci�k javaslat�t �s 55 centim�terre cs�kkentette a marmagass�g fels� hat�r�t. Emiatt sok �ri�suszk�r teny�szt� k�z�puszk�rokkal fedeztetett, aminek t�bbek k�z�tt az lett a k�vetkezm�nye, hogy az �ri�sok elvesztett�k ar�nyos fel�p�t�s�ket, gyakran r�vid l�bak t�masztott�k al� a viszonylag nagy testet. Id�k�zben szerencs�re vissza�ll�tott�k a hatvan centis hat�rt, s�t a 62 cm marmagass�g is megengedett. A fent eml�tett eln�kasszony hal�la ut�n �jabb szakmai bakl�v�st k�vettek el a franci�k, ami ugyan nem j�rt s�lyos k�vetkezm�nyekkel, de a fajta k�zelm�ltj�nak semmibev�tel�r�l tan�skodott. A fajtagazda orsz�g k�r�s�re ugyanis beker�lt a standardbe egy apr�cska mondat, miszerint az �ri�suszk�r a k�z�puszk�r felnagy�tott m�sa, a k�z�puszk�rb�l fejl�d�tt ki, holott az eredeti uszk�rok 50–60 cm magasak voltak. Az eur�pai kontinens els� uszk�r standardj�t a m�ncheni sz�khelyû N�met Uszk�r Klub alap�t�i r�gz�tett�k a sz�zadfordul� k�rny�k�n. Ez a dokumentum a „n�met uszk�rokr�l �ssze�ll�tott fajtale�r�s” elnevez�st viselte �s a „k�z�ns�ges uszk�rra” vonatkozott, melynek marmagass�ga 50–60 cm k�z�tt mozgott. A t�rpeuszk�r nem tartozott ehhez a klubhoz, teny�szt�se a Berlini �leb Klub keretein bel�l folyt. A r�gebbi szakirodalomban viszonylag ritk�n eml�tenek m�retet. Hauck szerint az „�suszk�r” 60–75 cm k�z�tt lehetett. Strebel a kanokn�l 60–75, a szuk�kn�l 55–65 cm marmagass�got eml�t. Fitzinger 1875-ben azt �rja a n�met uszk�rokr�l, hogy k�l�n�sen nagyok. A Berlinben megsz�vegezett �s kiadott els� standard szerint az uszk�r m�rete „az �tlagos nagys�g� vizsl��val legyen azonos”, teh�t kb. 70 cm.

Fajtat�rt�netileg �rdekes k�rd�s az uszk�r kisebb m�retv�ltozatainak probl�m�ja. Beckmann p�ld�ul a t�rpeuszk�rt �n�ll� fajtak�nt t�rgyalja, �s ink�bb a bichonok k�z� sorolja. A N�met Uszk�r Klub alap�t�sakor, 1896-ban a megl�v� �llom�ny nem rendelkezett olyan genot�pussal, ami lehet�v� tette volna a 28–30 centim�teres t�rp�k teny�szt�s�t. Ma is neh�z feladat ez, hiszen m�g mindig el�fordulhatnak olyan k�llemet mutat� �llatok, melyek a t�rpen�v�st el�seg�t� idegen fajt�k befoly�s�t igazolj�k. Az USA-ban 1943-ban, Angli�ban 1957-ben fogadt�k el a legkisebb m�retv�ltozatot, toyuszk�rt. Eur�p�ban hivatalosan csup�n 1987-ben eg�sz�lt ki a fajta a negyedik m�rettel. A N�met Uszk�r Klub t�rt�net�ben el�sz�r 1912-ben vettek fel k�t t�rpe kennelt a t�rzsk�nyve, a Liliputot �s a Perkeot. Az eur�pai FCI standard az al�bbi m�reteket k�l�nb�zteti meg:

toyuszk�r: 28 cm alatt • t�rpeuszk�r: 28–35 cm • k�z�puszk�r: 35–45 cm • �ri�suszk�r: 45–60 cm (de napjainkban legink�bb 52–62 cm)

Ami a sz�neket illeti, az els� standard 1880-ban a feket�t, a feh�ret �s a barn�t eml�ti. Ez a meghat�roz�s a fajtale�r�sban hossz� �vtizedekig �gy is maradt, azonban a val�s�gban l�pten-nyomon m�s sz�nekkel is lehetett tal�lkozni, m�g tarka egyedekkel is. Az ez�stsz�nt 1966-ban, az apricot-t 1977-ben fogadt�k el hivatalosan. N�metorsz�g bizonyos klubjai igen szigor� felt�telekkel ugyan, de a t�rzsk�nyv egy k�l�n k�tet�ben regisztr�lj�k a black and tan (fekete-cser), harlekin fekete-feh�r) �s red (v�r�s) sz�nû uszk�rokat is. (Ut�bbi h�rom m�g nem FCI-elismert sz�nv�ltozat.)

A k�ls�s�gek ut�n azonban t�rj�nk r� az uszk�r bels� tulajdons�gaira, hiszen egy uszk�r nem puszt�n az�rt l�tezik, hogy sz�p legyen. K�ztudott, hogy az uszk�rok – m�g napjainkban is – kiv�l� cirkuszi kuty�k, a legjobb bûv�szt �s boh�cot is lej�tssz�k a sz�npadr�l. A mutatv�nyosok r�gebben a nagyobb testû egyedeket nemcsak a porondon, hanem a mindennapi �letben is haszn�lt�k, p�ld�ul kocsit h�zattak vel�k. De haszn�ltak uszk�rokat a h�bor�ban is, vagy b�keid�ben ny�jak mellett seg�dkeztek vagy vakokat is vezettek. A t�rpeuszk�rok sem csup�n a t�rsas�gi d�m�k �l�ben foglaltak helyet, hanem kiv�l� szarvasgomba-keres� kuty�k voltak. Mindezek a tulajdons�gok m�g mindig ott rejlenek az uszk�rban, a hagyom�nyos kuty�s sportok �s az agility mellett kiv�l� ment�- �s vakvezet� kutya is v�lhat bel�le, hiszen intelligens, gyors felfog�k�pess�gû, k�nnyen k�pezhet� kutya. Egy amerikai h�zasp�r sz�nh�z� fogatot �ll�tott �ssze uszk�rokb�l, a f�rj, John Suter t�bbsz�r is elindult a h�res alaszkai sz�nh�z�versenyen, az Iditarod Race-en uszk�rokb�l �ll� fogat�val. F�radhatatlanul j�t�kos, k�l�nleges bele�rz�k�pess�ge �s alkalmazkod�k�szs�ge egyed�l�ll� emberek ide�lis t�rs�v� teszi, de csal�dtagnak is nagyszerû, hiszen t�relmes, hûs�ges, gyerekszeret�. B�rmilyen lak�sban j�l �rzi mag�t, csak megfelel� mennyis�gû s�t�ban �s foglakoztat�sban legyen r�sze.

Ami a sz�rzet�t illeti, abb�l a szempontb�l k�nnyû gondozni, hogy csak �t kell f�s�lni �s kef�lni a sz�rzet�t, ami k�nnyebb, mint gondoln�nk, (�s a sz�nyegen, b�torokon sem marad ut�na sz�r) azonban kb. nyolchetente kozmetikushoz kell vinni, ha mi magunk nem tudjuk megny�rni kuty�nkat.

Napjainkban t�bb elismert �s hobby ny�r�sm�d is l�tezik. A klasszikus oroszl�nos ny�r�sn�l a sz�rzetet a h�tuls� r�szen, eg�szen a bord�kig leny�rj�k, ak�rcsak a mells� �s h�ts� l�bsz�rakat illetve a farkat, kiv�ve az �n. mandzsett�kat �s a kerek vagy ov�lis pompont a farok v�g�n. A kontinent�lis ny�r�s gyakorlatilag ugyanilyen, a h�ts� r�szt itt is teljesen leny�rj�k, de hagynak egy-egy veset�j�ki pompont. Az angol ny�r�s szint�n az oroszl�nosra hasonl�t, de itt a kutya h�ts� r�sz�t nem ny�rj�k le teljesen b�rig, a h�ts� l�bakon pedig k�t labd�csk�t hagynak. A skandin�v t�pusn�l a h�ts� r�sz nem teljesen csupasz, hanem r�vid sz�r bor�tja, �s a mells� �s h�ts� v�gtagokat is sz�r�sre hagyj�k. A k�ly�k-ny�r�sn�l csak a pof�t, a mancsokat �s a farok t�v�t ny�rj�k le, a t�bbi r�szen a sz�rt kif�s�lik, k�nnyed�n megigaz�tj�k oll�val, �gy egyszerre oroszl�nos �s k�veti a test vonalait. A modern ny�r�sn�l mind a n�gy v�gtagon megmarad a sz�r, kb. 5 cm hossz�s�got hagynak, a testen pedig 2,5 cm hossz� a sz�rzet. Amerik�ban divatos csal�di kedvencekn�l a teddy-bear ny�r�s, amikor a kutya fej�t egy teddy-mack�hoz hasonl�an ny�rj�k meg.

Angol teny�szt�k szerint is sokat k�sz�nhet az uszk�rkozmetika az amerikaiaknak. 1966-ban Susan Fraser kanadai teny�szt�sû �ri�suszk�rj�t, Bibelots Tall Dark and Handsome-t Angli�ba k�ldte, hogy a kutya megszerezze az angol Show Champion c�met, ami k�nnyen is ment, s�t 1966-ban az �v kuty�ja, 1967-ben pedig a Crufts ki�ll�t�s m�sodik legszebb kuty�ja lett. Ez volt az els� alkalom, hogy angol ki�ll�t�k egy amerikai felk�sz�t�sû, angol ny�r�s� kuty�t l�thattak, �s ez olyan m�ly benyom�st tett r�juk, hogy nagym�rt�kben javult az uszk�rok felk�sz�t�s�nek sz�nvonala, mely 1985-ben Montravia Tommy Gun Crufts BIS c�m�ben hozta meg gy�m�lcs�t.