Egy kolostor kuty�i

Hatalmas f�l, melankolikus tekintet – �s r�ncok minden mennyis�gben. A bloodhound vagy Chien de St. Hubert, azaz magyarul az angol v�reb nem mindennapi kutya. Megjelen�se az egyik ember sz�m�ra impoz�ns, er�teljes, nemes, komoly �s tiszteletrem�lt�, m�g a m�sik ember sz�m�ra ak�r egyenesen visszatasz�t�. Az viszont biztos, hogy a bloodhound eredete egyike a leg�rdekesebb �s legk�l�nlegesebb fajtat�rt�neteknek, melyben legenda keveredik val�s�ggal.

Az angol v�reb sz�rmaz�s�t eg�szen a nyolcadik sz�zadig nyomon lehet k�vetni, s a legh�resebb vonal a fajta magyar illetve angol elnevez�se ellen�re Belgiumb�l ered, m�gpedig egy kolostorb�l. Egy legenda szerint egy k�l�n�sen vad�szatkedvel� nemes, Francois Hubert egy napon h�res, saj�t teny�szt�sû kuty�ival indult vad�szni. Az erd�ben hirtelen egy l�tom�st v�lt megjelenni, egy csod�latos szarvast l�tott maga el�tt, egy arany kereszttel a szarvai k�z�tt. Ez olyan nagy hat�ssal volt a f�rfira, hogy gazdag nemes l�t�re szerzetesnek �llt �s kolostort alap�tott. Sz�z �vvel hal�la ut�n, 825-ben szentt� avatt�k, �s az�ta Szent Hubert a vad�szok v�d�szentj�nek sz�m�t. A vad�szkuty�k teny�szt�se azonban sz�zadokon �t folytatt�k a kolostorban. Ezek a f�leg fekete kuty�k kiv�l� csap�z� munk�jukr�l voltak h�resek. Lassan, pontosan �s kitart�an dolgoztak. Kiv�l� szagl�suk miatt f�leg hideg nyomon vetett�k be �ket.

De mi�rt is h�vj�k angol v�rebnek ezt a belga fajt�t? Mikor H�d�t� Vilmos 1066-ban Franciaorsz�gon kereszt�l Angli�ba �rkezett, St. Hubert kuty�kat is vitt mag�val. A St. Huber kolostor k�zel 700 �ven kereszt�l minden harmadik kutyap�rt a francia kir�lynak k�ld�tt, aki viszont I. Erzs�bet angol kir�lyn�nek aj�nd�kozott tov�bb j�p�rat ezekb�l a kuty�kb�l. �gy viszonylag sok p�ld�ny ker�lt Angli�ba, ahol kell�k�ppen �rt�kelt�k e vad�szkuty�k kiv�l� k�pess�geit. Az igazi St. Hubert vonal eg�szen a XIX. sz�zadig fennmaradt, de sz�mtalan m�s kop�fajt�t teny�sztettek ki bloodhound-keresztez�sekb�l. A kev�sb� kedvelt feh�r p�ld�nyokat p�ld�ul francia kuty�kkal keresztezt�k, �gy alakult ki a Talbot, mely azt�n szint�n Angli�ba ker�lt. Mikor azonban a birtokok �s erd�k m�rete lecs�kkent, ink�bb a r�kavad�szat v�lt divatt�, �gy a bloodhound munk�j�t a gyorsabb r�kakop� vette �t, melyet k�s�bb a beagle �s m�s kisebb kop�k is k�vettek.

Kiv�l� szimat�nak k�sz�nhet�en az angol v�rebet a XVI. sz�zadban emberi nyomok k�vet�s�re is haszn�lt�k. Olyan nagyra becs�lt�k e kuty�k munk�j�t, hogy t�rv�ny biztos�totta joguk volt b�rmely h�zba bel�pni �s a nyomot zavartalanul k�vetni. Ha valaki megtagadta a kuty�k bel�p�s�t, bûn�ss� v�lt, ak�r volt k�ze az adott bûn�gyh�z, ak�r nem. A kuty�k bevet�se nagy elrettent� er�vel b�rt, mert a t�rv�nyszeg� jobban f�lt att�l, hogy f�nyes nappal a saj�t otthon�ban leplezik le, mintha s�t�tben a tetthelyen kapj�k rajta. Bûn�z�ket �s sz�kev�nyeket felkutat� munk�ja miatt sok ember k�pzelet�ben besti�lis fenevadk�nt �lt a fajta, mely vadul csaholva �s acsarogva �ld�zi az embereket. Ezt a k�pet azt�n bizonyos filmek is fokozt�k, pl. a Tam�s b�tya kunyh�ja egyik feldolgoz�sa, holott a v�reb csup�n a nyomot k�vette mint egykori vad�szkutya, s ha megtal�lta a keresett szem�lyt, annak csak a kutya �r�mteli nyalakod�s�t�l kellett rettegnie, �s nem annak harap�s�t�l.

A XIX. sz�zad kezdet�n m�r val�sz�nûleg nagyon lecs�kkent a bloodhound popul�ci�ja, csak a kutyaki�ll�t�sok elterjed�se �bresztett n�mi �rdekl�d�st, de azt�n a m�sodik vil�gh�bor� v�gk�pp a kihal�s sz�l�re sodorta a fajt�t. V�r friss�t�sk�nt r�kakop�val keresztezt�k, ami mint ut�lag kider�lt, nem haszn�lt a fajt�nak. A Brighton �s a Barsheen kennelek azonban tradicion�lisan eredeti vonalakkal teny�sztettek, nekik k�sz�nhet�, hogy a fajta meg�rizte eredeti nemes t�pus�t.

B�r kev�s orsz�gban haszn�lj�k vad�szatokon a v�rebet, az�rt nem v�lt teljesen munkan�lk�liv�. Az amerikai rend�rs�g a legnehezebb keres�si munk�kn�l alkalmazza �ket, mikor m�r m�s fajt�k m�r cs�d�t mondanak. Ha bûn�z�ket keresnek, egy �rz�-v�d� kuty�t is bevetnek, melyet az akci� v�g�n el�rek�ldenek, hiszen a v�reb t�ls�gosan bar�ts�gos egy hat�rozott rend�ri fell�p�shez.

A St. Hubert kutya nem val� szûk garzonlak�sba, a v�rosi l�rm�t �s zs�folts�got nem neki tal�lt�k ki. Ugyan�gy nem szabadna csup�n kennelben tartani, sz�ks�ge van a falk�j�val val� kontaktusra, melyet gazd�ja �s annak csal�dja jelent sz�m�ra.

Szeret a szabadban tart�zkodni, ahol olykor szabad foly�st enged nem is olyan lomha mozg�s�nak, ami egy �polt kerten m�ly nyomokat hagyhat. Sz�rzet�t k�nnyû �polni, csak �t kell n�ha kef�lni, s�rte vagy gumikef�vel. Etet�s ut�n azonban meg kell tiszt�tani sz�j�t, lebernyegeit, illetve gyakran a f�le is belel�g a t�lba. L�teznek olyan speci�lis kutyat�ny�rok – ki�ll�t�sokon alkalmazz�k pl. sp�nielekn�l – melyeknek sz�le fedett, csak k�z�pen van egy ny�l�s, melybe �ppen m�g belef�r a kutya pof�ja, �gy �gy tud inni, hogy nem vizezi �ssze a f�l�t.