Ausztrl psztorkutya
Az ausztrl terel tri „nehzsly” tagja a marhaterelsre kitenysztett cattle dog. Magyarul ausztrl psztorkutynak hvjuk, holott sz szerint a „cattle” szarvasmarht jelent, gy pontosabb lenne az ausztrl marhaterel kutya elnevezs. A cattle dog azon ritka fajtk kz tartozik, melynek kialakulst igen pontosan ismerjk, s nyomon kvethetjk, hogyan jtt ltre egy konkrt hasznlati cl rdekben ez a nagyszerû munkakutya.
Ausztrlia gyarmatostsnak kezdetn a bevndorlk elssorban Sydney terletn csoportosultak, kevs flddel rendelkeztek, az llatvsrok helysznei pedig igen kzel voltak egymshoz. E krlmnyek miatt a mg kismretû marhallomnyrl ember s kutya nyugodt krlmnyek kztt gondoskodhatott. Az llatok megszoktk az emberek kzelsgt, s viszonylagos bizalommal viseltettek irntuk. A gyarmatostk kutyit csupn a szokatlan meleg viselte meg. 1813-ban azonban Blaxland, Wentworth s Lawson felfedezte a Nagy-Vzvlaszt-hegysg hgjt, s ez risi vltozsokat hozott – kinolgiai tren is. A hg ltal ugyanis elrhetv vltak a hatalmas nyugati legelk is, s a farmerek immron tbb ezer ngyzetkilomteres birtokkal rendelkeztek, melyeket igencsak nehz lett volna bekerteni. rtelemszerûen az egyre nagyobb marhacsordk sem lttk minden nap tulajdonosaikat, gy az llatok elvadultak az emberektl, s igen rtermett kutykra volt szksg, hogy ezeket a hatalmas gulykat eltereljk Sydney vsraira.
Egy Timmins nevû marhahajcsr, aki rendszeresen terelt llatokat Bathurstbl Sydney-be, dingt kezdett el keresztezni a telepesek n. smithfield nevû terelkutyival. Timmins ugyanis megfigyelte, hogy a dingo nem ugat, s sszeterelt zskmnyra htulrl tmad r. Ez azrt volt nagyon fontos, mert a smithfield-ek ellrl tereltk a marhkat, amitl azonban a jszg gyakran megvadult s szerencstlen esetben nemcsak megtmadta, de el is taposta a kutykat. Timmins keresztezseire valsznûleg 1830 krl kerlt sor, s ltrejtt a „timmins bitter”, egy nmn dolgoz, kitart, de tlsgosan nfejû s ers haraps kutya, ezrt idvel el is tûntek ezek a kutyk. Thomas Hall, a Dartbrook birtok tulajdonosa (Hunter Valley, j-Dl-Wales), 1840-ben Skcibl behozott kt blue-merle collie-t, melyek kivlan dolgoztak, de szintn ellrl s ugatva kzeltettk meg a marht. Hall is felfedezte a dingk szmra kvnatos tulajdonsgait, ezrt a collie-k klykeit dingkkal prostotta, gy nma terelkutykhoz jutott, melyeket a birtokos utn Hall’s Heeler-nek neveztek. A „to heel” ige napjainkban is tbbek kztt azt jelenti, hogy a sarkban lenni valakinek. A Hall’s Heelerek nagyon rtermett marhaterelknek bizonyultak, hamar megntt irntuk a kereslet.
Hall 1870 mjus 28-n bekvetkezett hallig folytatta tenysztsi ksrleteit. Egy msik Queensland-i birtokos, George Elliot is ksrletezett a ding s a blue-merle collie keresztezsvel, s a kinolgia irnt rdekld utkor szerencsjre gondos feljegyzseket vezetett kutyirl. Egy Alex Davis nevû mszros rvn Elliot nhny kutyja eljutott Sydney Canterbury marhavsrtelepre. Egy itt l testvrpr, Jack s Harry Bagust ezekre a kutykra alapozva vgzett tovbbi keresztezseket, mgpedig dalmatkkal! A testvrpr ugyanis az egykori kocsiksr kutya lovak s emberek irnti vonzalmt akarta belevinni a kivlan terel ding-collie keverkekbe. Ez a keresztezs megvltozott sznekhez vezetett, s veszendbe ment a terel tulajdonsgok egy rsze is, de sikerlt tvinni a dalmatk l- s emberszeretett, mely megknnytette a lovas marhahajcsr s a kutya kztti munkt. A Bagust testvrek black and tan kelpie-vel is kereszteztk kutyikat, gy az eredmny egy aktv, a dingnl zmkebb, klnleges sznekben pompz kutya lett. Bagustk csak a cljaiknak legjobban megfelel, nagyon jl terel kutykat tartottk meg, gy hozva ltre a cattle dog eldjt. Ezek a kutyk igen hamar nlklzhetetlenn vltak Queensland legelin, s Queensland Heeler nven vltak ismertt. A kelpie-vel trtnt keresztezs utn ms fajtt mr nem vittek a vonalakba.
Robert Kaleski 1893-ban kezdett a fajtval foglalkozni s volt az, aki 1902-ben elksztette a cattle dog s a kelpie standard-javaslatt. Tervezett a Cattle and Sheep Dog of Australia-hoz s a Kennel Club New South Wales-hez nyjtotta be engedlyeztetsre. 1903-ban meg is kapta a hozzjrulst, st a mezgazdasgi minisztrium kis fzetekben kinyomtatva terjesztette a standardot, mely New South Wales egyik mezgazdasgi lapjban is megjelent, ahol Kaleski lland munkatrs volt.
A kezdetben elterjedt Australian heeler nevet az australian cattle dog elnevezs vltotta fel. 1904-ben az Ausztrl Kennel Klub hivatalosan is elismerte a fajtt. 1971-ben megalakult az Australian Cattle Dog Society of New South Wales, s 1977-ben Ausztrliban az almok alapjn kszlt statisztika szerint a fajta mr harmadik helyen llt a munkakutyk, s hetedik helyen az sszes, Ausztrliban tenysztett fajta kztt.
Munkjbl s fajtatrtnetbl kifolylag a cattle dog nagyon intelligens, nagyon gyorsan tanul kutya. Gazdjhoz, szeretteihez rendkvli mdon ragaszkodik, ezrt mr klykkorban is felesleges przra venni biztonsgos, autmentes terleten. A klyk ugyan kvncsian felderti a terepet, de szinte els szra rohan vissza gazdjhoz. Szrt igen knnyû rendben tartani, csak alkalmanknti tkeflst ignyel. Ment- vagy rz-vd kutynak egyarnt kikpezhet, de az agility szmra az igazn megfelel terep, br a tbbi psztorkutyhoz kpest robusztusabb testalkata miatt nem felttlenl nyeri meg a vilgbajnoksgot, de ami ennl fontosabb, ez a sport szellemileg s fizikailag egyarnt megfelel kihvs szmra. Egy rkletes betegsgektl menetes cattle dog igen gyakran 15 ves korban is friss s frge jszg.
Szne lehet vrs vagy kk, fehr szrszlakkal tarktva,gyakoriak a sttebb fejfoltok. A kk egyedek viselhetnek tan (cser) jegyeket pldul a lbakon vagy a mellkason. A kanok marmagassga 46–51 cm, slyuk 16–25 kg. A szukk ltalban kisebbek, 43–48 cm magasak s 13–21 kg slyak.
A cattle dog mr a killtsokon is megjelent, Magyarorszgon is elssorban egy megszllott belga tenyszt rvn ismerheti a kznsg a fajtt: tle kerlt az els ausztrl psztorkutya, egy vrs szuka is haznkba. |