A rottweiler

A rottweiler kialakul�sa

A fajta eredet�vel kapcsolatban – sok m�s fajt�t�l elt�r�en – viszonylag megb�zhat� inform�ci�kkal rendelkez�nk �s �gy el�g pontosan k�vethetj�k v�gig e nagyszer� fajta kialakul�s�t, fejl�d�s�t.

A legkor�bbi adatok szerint a mai rottweilerek el�dei a r�mai l�gi�k mellett "teljes�tettek szolg�latot", a l�gi�k sz�m�ra �lelmiszerk�szlet gyan�nt hajtott marhacsord�k �rz�ik�nt �s v�d�ik�nt. Feladatuk a csord�ra t�mad� farkasok, illetve marhatolvajok elr�miszt�se vagy semleges�t�se volt, valamint k�s�rt�k �s v�dt�k a l�gi� katon�it is. Ezekhez a feladatokhoz term�szetesen hatalmas er�re �s kitart�sra volt sz�ks�g s az egyedek k�z�l is csak a leg�letk�pesebbek maradhattak fenn, illetve hozhattak l�tre ut�dot. A r�mai l�gi�k vonul�s�val ker�lt a fajta �se a mai N�metorsz�g ter�let�re, egy Rottweil nev� kisv�ros k�zel�be, amir�l a fajta k�s�bb a nev�t kapta. A r�mai birodalom sz�thull�sa ut�n a fajta f� feladat�v� v�lt a marhacsord�k �rz�se �s terel�se. Mivel erre a feladatra a rottweiler t�k�letesen megfelelt nagy becsben tartott�k �s metzgerhund-nak keresztelt�k, ami magyarul m�sz�roskuty�t jelent. A XIX. sz�zadban az iparosod�s elterjed�s�vel a fajta "munkan�lk�liv�" v�lt �s j� id�re mell�z�tt lett. A helyzet csak a XX. sz�zad elej�n v�ltozott meg, amikor a n�met rend�rs�g �s hadsereg �rdekl�dni kezdett a fajta ir�nt mint sz�baj�het� szolg�lati kutya. V�g�l 1910-ben hivatalosan is szolg�lati kutyak�nt ismert�k el a fajt�t, ami a fajta mai elterjed�s�hez �s k�zkedvelts�g�hez vezetett.
 

A rottweiler �s az ADRK

A rottweilerr�l, mint fajt�r�l, nem besz�lhet�nk an�lk�l, hogy ne eml�ten�nk meg az �ltal�nos N�met Rottweiler Klubot (Allgemeiner Deutche Rottweiler Klub), r�videbben az ADRK-t. A fajta standardje az FCI nyilv�ntart�s�ban a 147-es sorsz�mot viseli �s a standardet ad� orsz�g, N�metorsz�g. �gy �rthet�, hogy a fajt�t kiteny�szt� orsz�g "fajtaszakoszt�lya" megk�l�nb�ztetett figyelemmel b�r.

Az ADRK az 1920-as �vek elej�n j�tt l�tre �s a t�bbi fajtaklubhoz hasonl�an a fajta �rt�keinek �pol�s�t-gondoz�s�t �s a fajta n�pszer�s�t�s�t t�zte ki c�lul.

Az ADRK szigor� k�vetelm�nyeinek k�sz�nhet�en siker�l meg�rizni a fajta k�t legmark�nsabb jellemz�j�t: a nagyfok� munkak�pess�get �s a kiv�l� megjelen�st. Ezt a rendk�v�l szigor� teny�szt�si felt�telek kialak�t�s�val �s betartat�s�val siker�lt v�ghezvinni, ami t�bbek k�z�tt mag�ban foglalja a k�telez� dysplasia r�ntgen vizsg�latot �s a szigor� teny�szszemle-f�teny�szszemle rendszert. Ezek mellett term�szetesen rendeznek ki�ll�t�sokat �s munkavizsg�kat, versenyeket is.
 

A rottweiler megjelen�se, k�lleme, viselked�se

A rottweiler megjelen�s�ben k�z�pnagy-, nagytermet� kutya, tesfel�p�t�se z�m�k, teste ar�nyos �s er�teljes. A szuk�k marmagass�ga 56-63 cm, s�lyuk 42 kg k�r�l mozog, m�g a kanok marmagass�ga 61-68 cm, s�lyuk kb. 50 kg. �ltal�ban els� l�t�sra m�ly benyom�st tesz a szeml�l�re er�teljes testfel�p�t�s�vel, bar�ts�got �s egyben hat�rozotts�got sug�rz� szemeivel. Mozg�sa harm�nikus. Viselked�se, idegrendszere kiegyens�lyozott, intelligenci�ja, tanul�konys�ga a t�bbi kutyafajta k�z�tt is kiemelked�, ami nagyon j� alapot biztos�t ahhoz, hogy megfelel� kik�pz�s mellett kit�n� munkakuty�v� v�ljon. B�r a fajta nagyr�szben "egy emberes" – azaz egy domin�ns egy�n, a gazda parancsait k�veti �s a gazd�hoz ragaszkodik, kit�n� csal�di kutya is egyben. Ilyenkor rendk�v�l fontos, hogy a csal�d tagjai azonos sziszt�ma szerint kezelj�k a kuty�t – azonos dolgokat engedjenek, illetve tiltsanak meg. Idegenekkel szemben viselked�se kim�rt, nem t�mad�, de nem is bar�tkoz�. Ellens�ges viselked�s eset�n pedig azonnal k�sz megv�deni a gazd�t �s a csal�dot, f�ggetlen�l a r� n�z� vesz�lyt�l.
 

A rottweiler mint munkakutya – a rottweilerek kik�pz�se

Fent eml�tett�k, hogy a rottweilerb�l kialakul�s�n�l, valamint testi �s pszichikai adotts�gain�l fogva rendk�v�l j� munkakutya nevelhet�. A tan�t�st – k�pz�st m�r 2-3 h�napos korban elkezdhetj�k, ekkor m�g csak j�t�kos szoktat�s keret�ben, majd 5-7 h�napos kort�l a kik�pz�p�ly�n. A kezdeti id�szakban rendk�v�l nagy hangs�ly van a szocializ�ci�n, ami mag�ban foglalja a k�ly�k k�rnyezethez, emberhez �s m�s kuty�khoz val� szoktat�s�t. Ha ezt a l�pcs�fokot kihagyjuk vagy nem szentel�nk el�g nagy figyelmet neki, akkor ez a hanyags�g k�s�bb nagyon sok energi�nkba �s vesz�ds�g�nkbe fog ker�lni. A kezdeti tan�t�si id�szak feladatai k�z� tartozik m�g a szobatisztas�gra val� nevel�s, p�r�zhoz szoktat�s stb.

Kik�pz�s a p�ly�n: a t�bbi kuty�hoz hasonl�an a rottweilerek legt�bbje is 5-7 h�napos korban ker�l az iskol�kba. Ez az id�pont az�rt ide�lis, mert a kutya fizikailag �s ment�lisan is el�ri a megfelel� fejletts�get a komolyabb kik�pz�s elkezd�s�hez. A nagytest� kuty�kn�l, �gy a rottweilern�l is fontos, hogy a kik�pz�st m�g azel�tt kezdj�k meg, miel�tt a kutya "t�ln�" minket, azaz testi erej�n�l fogva megnehez�ten� a kik�pz�st. K�nnyen bel�that�, hogy egy robosztus, fiatal, 50-55 kg tests�ly� rottweiler ir�ny�t�sa m�g egy j� kond�ci�j� embernek is nehez�re v�lik, gyerekekr�l vagy gyeng�bbekr�l nem is sz�lva. Mint a t�bbi fajta kik�pz�s�n�l is, a f� hangs�ly a k�vetkezetess�gen van. Ne legy�nk eln�z�ek kuty�nkkal szemben �s mindig �reztess�k, hogy ki a falkavez�r. Kik�pz�si m�dszer�nk legyen vil�gos, egyszer� �s k�vetkezetes, de ne n�lk�l�zze a j�t�kos elemeket se, hiszen nem egy robotot nevel�nk, hanem egy �letresz�l� t�rsat.

Az �rz�-v�d� munka: itt igaz�n elem�kben vannak a rottweilerek. A zs�km�nyszerz� �s v�d� �szt�n fokozottan er�s ebben a fajt�ban, �gy az egyedek t�bbs�ge neh�zs�gek n�lk�l halad az egyre nehezebb �s kih�v�sokkal teli feladatok fel�. Ezek a gyakorlatok igen l�tv�nyosak �s mivel ezeket a kutya �szt�n�sen hajtja v�gre, a rottweiler-tart�k el�g nagy r�sze kiemelt figyelemmel viseltetik e feladatcsoport ir�nt. Sajnos ez mag�ban hordozza azt a vesz�lyt is, hogy a kuty�t j�form�n csak fogatj�k, "csib�szeltetik" �s a fegyelmi munka a h�tt�rbe szorul vagy m�g rosszabb esetben el sem kezd�dik. �gy azt�n az utc�n "csib�szelt" vagy heccb�l usz�tott kuty�k potenci�lis vesz�lyforr�ss� v�lnak k�rnyezet�k sz�m�ra, aminek a sajn�latos v�geredm�ny�t a h�rm�sorokban, �js�gokban hallhatjuk, olvashatjuk. Ennek a viselked�snek sajnos a j�zan, ember- �s �llatbar�t kutyatart�k issz�k meg a lev�t �s �ket b�lyegzik meg n�h�ny felel�tlen embert�rsuk viselked�se miatt. Ez ellen csak �gy tehet�nk, hogy az �ltal�nos szab�lyokat el�sz�r is mi, saj�t magunk tartjuk be, megpr�b�lva p�ld�t mutatni t�bbi kuty�s t�rsunknak.

A kik�pz�sr�l alkotott k�p nem lenne teljes, ha nem besz�ln�nk a szimatmunk�r�l, vagy nyomk�vet�sr�l. A rottweiler kiv�l� szagl�ssal rendelkezik �s ha id�t �s energi�t �ldozunk r�, akkor e tulajdons�g�nak k�sz�nhet�en csod�s �lm�nyekben lehet r�sz�nk. Azt se szabad elfelejten�nk, hogy az IPO vizsg�kon a nyomk�vet�s is szerepel �s e f�zis kihagy�sa vagy gyenge teljes�t�se lehetetlenn� teszi a k�v�nt vizsgaszint el�r�s�t. Sajnos ezzel a f�zissal j�val kevesebben foglalkoznak, mint az el�z� kett�vel, mivel ez a legink�bb energia �s id�ig�nyesebb r�sze a kik�pz�snek �s messzir�l sem olyan l�tv�nyos els�re mint a fegyelmi vagy �rz�-v�d� munka. (Az �rz�-v�d� munk�val kapcsolatban l�sd b�vebben a Rottweiler Magazin 98/1. sz�m�t.)
 

Jellemz� betegs�gek

Sajnos a rottweilerekre el�g sok betegs�g leselkedik eg�szen kis korukt�l fogva a feln�tt� v�l�sig. A nagytest� kuty�k eset�ben – �s sajnos f�leg a rottweilerekn�l – az egyik f� ellens�g a cs�p��z�leti diszpl�zia. Ez a betegs�g a cs�p��z�let �s a combcsontfej rendellenes n�veked�s�nek, illeszked�s�nek k�vetkezm�nye gyakran rendk�v�li f�jdalmat okozhat a kuty�nak s gazd�nak egyar�nt. Sajnos a vil�gon minden�tt rengeteg kuty�t kellett elaltatni, mivel az orvosok m�r semmit sem tudtak tenni, hogy megk�m�lj�k a kuty�kat az �r�k�s szenved�st�l. Mit tehet�nk?

Mindenki elismeri, hogy a diszpl�zia, illetve a diszpl�zi�ra val� hajlam nagy r�szben �r�kl�dik, egy kisebb r�szben pedig k�ls� t�nyez�kt�l – f�leg a tart�s, etet�s milyens�g�t�l – f�gg. A vita csakis a k�t r�sz egym�shoz viszony�tott ar�ny�r�l folyik. Ennek k�vetkezt�ben az els� �s legfontosabb teend�nk, hogy megbizonyosodjunk arr�l, hogy leend� kiskuty�nk �sei lehet�leg min�l r�gebbre visszamen�leg diszpl�zia-mentesek legyenek. Ezt egy �gynevezett HD r�ntgen eredm�ny igazolja, amit haz�nkban is sz�mos helyen elv�geznek �s egys�ges�tett m�dszer szerint �rt�kelnek. M�sodszor alak�tsuk �gy kuty�nk t�pl�l�s�t, hogy az �trend v�ltozatos legyen �s sok olyan elemet – f�leg kalciumot – tartalmazzon, ami el�seg�ti a viszonylag gyorsan n�v� csontozat er�s�d�s�t. Napjainkban m�r az �llatpatik�kban beszerezhet� az erre a c�lra k�sz�lt tabletta. V�g�l, de nem utols� sorban, ne terhelj�k t�l fiatal kuty�nkat, ker�lj�k a sok akad�lyugr�st, hossz� fut�st, az els� id�kben ink�bb v�lasszuk az �sztat�st. Amennyiben szeretj�k kuty�nkat �s a fajt�t, mindenki �rdek�ben az a leghelyesebb, amit tehet�nk, hogy kuty�nkat is elvissz�k diszpl�ziar�ntgen vizsg�latra. Ezt megtehetj�k a kutya 7-8 h�napos kora k�r�l – ekkor egy �n. el�r�ntgen eredm�nyt kapunk, ami nagyj�b�l t�jol minket a lehets�ges v�gs� eredm�nyr�l, majd 12-18 h�napos kora k�r�l k�sz�l el a v�gleges eredm�ny. Miel�tt azonban nekiinduln�nk egy ilyen sz�r�snek, el�re konzult�ljunk �llatorvosunkkal, mivel a vizsg�lat az altat�s miatt – t�k�letes mozdulatlans�gban k�sz�tik el az �rt�kelhet� k�pet – nagy fizikai megterhel�ssel j�r a kutya sz�m�ra. Mivel Magyarorsz�gon a HD eredm�ny gyakorlatilag m�g nem befoly�solja a teny�szt�st, �gy a HD eredm�ny t�kr�ben nek�nk kell felel�ss�gteljes magatart�st tan�s�tanunk.
 

Fert�z�sek, v�rusok, olt�sok

A k�ly�kkuty�kra sz�mtalan hal�los k�r leselkedik, mivel a kis k�lyk�k immunrendszere – r�szben a t�lteny�sztetts�gnek "k�sz�nhet�en" – rendk�v�l gyenge, v�dtelen. Ezen a helyzeten a k�l�nb�z� olt�sok bead�s�val v�ltoztathatunk, illetve kell v�ltoztatnunk. A k�ly�k rottweilerek k�t legnagyobb ellens�ge a parvo �s a szopornyica v�rus. Sajnos mindk�t v�rus hihetetlen�l gyorsan, 2-3 nap alatt k�pes elpuszt�tani a k�lyk�ket. A parvov�rus fert�z�s�t a kutya leverts�ge, hasmen�se, h�ny�sa �rulhatja el, azonban ha ezt nem a fert�z�s kezdet�n vessz�k �szre, akkor szinte bizonyosan lemondhatunk kuty�nk �letbenmarad�s�r�l �s azonnali orvosi seg�ts�g eset�n is szerencs�re van sz�ks�g�nk kuty�nk t�l�l�s�hez. Ahhoz, hogy a trag�di�t megel�zz�k k�t dolgot tehet�nk: napra pontosan beadatjuk a sz�ks�ges olt�sokat (parvo-, szopornyica-, kombin�lt, illetve veszetts�g elleni olt�s form�j�ban), illetve minim�lisra cs�kkentj�k a v�rusok kuty�hoz jut�s�nak es�lyeit (kutyasimogat�s el�tt mindig mossunk kezet, az utcai cip�vel a kutya ne legyen kapcsolatban stb.). A rendszeres s�t�ltat�st pedig csak akkor kezdj�k el, ha a kutya immunrendszere el�rte a megfelel� szintet.

E k�t f� vesz�lyforr�s mellett m�g sok kisebb betegs�g k�s�rtheti kuty�nkat, aminek lek�zd�se m�r j�val kevesebb energi�t ig�nyel pl.: bolh�k, atk�k, melyek kiv�d�s�nek kulcsa a megfelel� sz�rzet�pol�s, stb...

�s v�g�l: ki tartson �s ki ne tartson rottweilert?

A fajta jelleg�b�l ad�d�an sok embernek – b�r n�ha f�j beismerni – nem aj�nlott a rottweiler tart�sa. Aki arra v�llalkozik, hogy egy rottweilert v�laszt �s kuty�j�nak j� gazd�ja akar lenni egy sor fontos dolgot kell szem el�tt tartania.

Mindenek el�tt a rottweiler t�rs, s gyakran csal�dtag. A leend� gazd�nak rendk�v�l sok szok�s�r�l, dolg�r�l kell lemondania s �tszerveznie eddigi "rottweiler el�tti" �let�t, b�r ez�rt rendk�v�l sok �s csod�s �lm�nyben lesz r�sze. Gondoljunk arra is, hogy a rottweiler 10-12 �vig is el�l, �gy nem el�g egy-k�t �vre el�re gondolkodni. Sokan hirdetnek, hogy id�sebb, 2-3 �ves kuty�jukat eladn�k, �m ez embertelens�g, s sokszor a tulaj megunja "tulajdon�t". Egy m�sik szempont, hogy egy nagytest� kutya tart�s�nak anyagi vonzatai is vannak, amit a mai vil�gban sokan nem engedhetnek meg maguknak, illetve nem helyes kompromisszumokhoz vezet (nem megfelel� t�pl�l�s, orvosi ell�t�s, stb.). �s ami tal�n a legfontosabb: egy rottweiler gazd�j�nak mindig domin�nsnak kell lennie kuty�j�val szemben, kuty�ja sz�m�ra pedig �rhet� �s k�vetkezetes szab�lyokat kell �ll�tania �s azokat betartatnia, amihez t�relem, kitart�s �s n�ha fizikai er� is sz�ks�ges.

Mindezeket a szempontokat szem el�tt tartva egy rottweiler csod�latos t�rsa �s bar�tja lehet a kutya gazd�j�nak hossz� �veken kereszt�l, rendk�v�li temperamentum�nak �s intelligenci�j�nak k�sz�nhet�en.

A n�metorsz�gi �llatv�delmi t�rv�ny k�vetkezm�nyek�nt v�rhat�, hogy az FCI standard bizotts�ga m�dos�tja a rottweiler 147-es standard-j�t. A m�dos�t�s szerint tilos lesz a rottweiler fark�t v�gni.