A francia bulldog

Ha belegondolunk, hogy a franci�k Anglia jelk�p�b�l, a bulldogb�l saj�t fajt�t kre�ltak, mik�zben ell�tt�k k�t hatalmas f�llel, nem csoda, hogy a k�t n�p nem rajong egym�s�rt... De komolyra ford�tva a sz�t, ezt a csupa szem, csupa f�l francia fajt�t val�ban angol karossz�ri�ra, azaz az angol bulldogra �p�tett�k. A fajta kialakul�s�ban szerepet j�tszott az ipari forradalom is, melynek sor�n sok �ll�s�t vesztett munk�s, akiket hat�konyabb g�pekre cser�ltek, Franciaorsz�gba v�ndorolt. Lehetett volna alkalmasabb eszk�z a patriotizmus kifejez�s�re �s a honv�gy csillap�t�s�ra, mint egy kis angol bulldog?

A mai angol bulldogr�l neh�z elk�pzelni, hogy k�pes lenne felvenni a harcot egy megvadult bik�val. Val�ban, �sei hossz�l�b�, nagy, er�s kuty�k voltak, melyeket sok�ig els�sorban bikaviadalokra teny�sztettek. 1802-ben azonban az angol parlament betiltotta ezeket a hecceket, majd 1858-ban a kutyaviadalokat is, �s ez �hatatlanul kihatott az egyik f�szerepl� teny�szt�s�re. Mivel a bulldog f�leg a szeg�ny r�tegek k�r�ben volt n�pszerû, ez is a kis m�ret kialak�t�s�t indokolta, hiszen ezek az emberek nem tudtak volna hatalmas �llatokat eltartani, sem anyagi helyzet�kb�l, sem kis lak�saik m�ret�b�l kifoly�lag. �gy v�lt egyre n�pszerûbb� az egykori viadorkutya miniat�riz�lt v�ltozata, a toy bulldog. Kor�bban sz�mtalan bulldog-terrier keresztez�s t�rt�nt a min�l eredm�nyesebb harcikutya l�trehoz�sa v�gett, �gy kezdett�l fogva l�teztek kism�retû, bulldog-t�pus� kuty�k, hiszen a terrierek nem voltak nagytermetûek. 1903-ban �rja J.W. Stubbs, hogy London keleti r�sz�ben �s Nottigham-ben a tak�csok �s csipkever�k tulip�nforma-f�lû, apr�cska bulldogokat teny�sztenek. S�t, angol keresked�k m�r 1860-t�l �rus�tottak ilyen kuty�kat Franciaorsz�gba is. Stubbs n�v szerint is megeml�t egy embert, Alf George-t, aki ezekb�l a kuty�csk�kb�l t�bbf�l�t is teny�sztett, s�t Franciaorsz�gba is import�lta �ket. Ki�ll�t�sokon 1836-ban szerepeltek el�sz�r toy bulldogok. �rdekes, hogy a franci�k vad�szatra is haszn�lt�k ezeket az ebeket, mondv�n, nagyon j� nyomk�vet�k. Le Coulteux de Caumont �s Georges de Geoffrey St-Hilaire gr�foknak eg�sz falk�juk volt ezekb�l a „vad�szbulldogokb�l”. Le Coulteux falk�ja 1867-ben a p�rizsi �llatkertbe ker�lt, ahol 1895-ig folytatt�k teny�szt�s�ket.

R�viddel a sz�zadfordul� el�tt Normandi�ban hatalmas csipkever� �zemek l�tes�ltek. Angol csipkever�k is telepedtek le Franciaorsz�gban, f�leg Calais k�rny�k�n, �s toy bulldogjaikat is magukkal vitt�k, melyek s�lya 16–20 font k�z�tti volt. Emil Hauck professzor szerint Franciaorsz�gban mopszokkal �s terrierekkel, illetve m�s v�lem�nyek szerint griffonokkal is keresztezt�k �ket. A l�nyeg, hogy siker�lt r�gz�teni a fel�ll� f�let. (Stubbs szerint m�r 1903-ra �lland�sult a fel�ll� f�l.) A toy bulldogb�l francia kutya v�lt, f�leg P�rizs peremker�leteiben lett n�pszerû kedvenc. Strebel szerint els�sorban kocsisok teny�sztett�k a fajt�t. Charles Roger az id�szak meghat�roz� teny�szt�je, m�r 1872-ben tartott bulldogokat. 14 �ves kor�ban v�s�rolta els� szuk�j�t, h�sz frank�rt. Ezt a kuty�t ugyan el�t�tte egy szek�r, de Charles Roger nem adta fel teny�szt�si amb�ci�it, �jabb kuty�kat v�s�rolt. Sajnos a fajt�t t�nylegesen kialak�t�k nem hagytak h�tra feljegyz�seket, hiszen a kis bulldog a kisemberek kuty�ja volt, suszterek�, z�lds�g�rusok�, hord�rok�, akiknek esz�kbe sem jutott kuty�kkal kapcsolatos gondolataikat pap�rra vetni. Azt tudjuk csak, hogy Charles Roger kuty�it a „terrier-boules” elnevez�ssel illette, ami az angol „bull-and-terrier” t�pusmegjel�l�snek felel meg.

B�r a franci�kn�l igen n�pszerû volt a toy bulldog, az angolok sem hagytak fel e t�pus teny�szt�s�vel. Az angol teny�szt�k is megjelentek a piacon saj�t toy bulldogjaikkal, melyek 1860 �s 1910 k�z�tt egyre n�pszerûbb� v�ltak, Belgiumban �s Franciaorsz�gban is. Akkor jelentek meg, mikor az els� francia bulldogok megkezdt�k ki�ll�t�si szerepl�s�ket. Gyakorlatilag a francia toy bulldogok csup�n hatalmas denev�rf�l�kben k�l�nb�ztek angol t�rsaikt�l. Az angolok persze nem �r�ltek a francia konkurenci�nak, �s azok hatalmas f�lein kezdtek el �lcel�dni. Lady Kathleen Pilkikngton szerint a nottinghami csipkever�k kuty�inak franciaorsz�gi kiruccan�sa nem tett j�t a megjelen�s�knek, mely el�nytelen denev�rf�llel �s el�reugr� �llkapoccsal b�v�lt. Saj�t standard hi�ny�ban a franci�kat az angol toy bulldogokkal sorolt�k egy oszt�lyba a ki�ll�t�sokon, ami a teny�szt�s szempontj�b�l nem volt t�l szerencs�s.

Franciaorsz�gban 1880-ban alakult a „terrier-boules” kedvel�inek els� fajtaklubja. Hetente tartottak taggyûl�st a kutyav�s�rpiacon. 1885-ben nyitott�k az els� t�rzsk�nyvet, 1888-ban sz�letett az els� fajtale�r�s, melyben a kuty�t kicsiny Herkulesk�nt jellemezt�k, �s kik�t�tt�k, hogy a fej k�rfogata legal�bb 2 centivel legyen t�bb a t�rzshosszn�l. A f�l ekkor m�g lehetett „�sszeg�ngy�lt” azaz r�zsaf�l.

A m�r eml�tett Charles Roger 1887-ben szerepeltette el�sz�r kuty�it ki�ll�t�son, Dog Rose-t �s Half Penny-t. De ekkor a k�zponti francia kinol�giai szervezet m�g nem ismerte el hivatalosan a fajt�t, erre 1898-ban ker�lt sor. Nagy szerepet j�tszott ebben Gordon Bennet l�gg�mbutaz� szem�lye is, aki sokat tett a fajta n�pszerûs�g��rt.

A fajta sz�rmaz�s�t illet�en sok�ig fanyalogtak el�kel� kinol�giai k�r�kben: sz�nkeresked�ket �s utcasepr�ket k�rdezzen, aki az eredete ut�n kutat, mondt�k. De persze r�gt�n megv�ltozott a k�zv�lem�ny, mikor VII. Edward angol kir�ly megv�s�rolta a Buffalo nevû, feh�r, kan francia bulldogj�t, igazi denev�rf�lekkel. �s milyen �rdekes, hogy Boutroux urat, a Soci�t� Canine Centrale f�titk�r�t, aki n�h�ny �vvel kor�bban m�g az utcasepr�ket emlegette a fajt�val kapcsolatban, 1910-ben m�r a francia bulldog klub titk�ri sz�k�ben tal�ljuk...

Az �jvil�gban a francia bulldog gyors karriert futott be. 1888-ban egy Harrison nevû amerikai �rnak tûnt fel P�rizs utc�in s�t�lva egy francia bulldog. Annyira megtetszett neki a kis j�sz�g, hogy r�gt�n v�s�rolt is n�h�nyat �s hazavitte �ket az �llamokba. Olyan sikert aratott vel�k, hogy ak�rh�nyszor visszat�rt Franciaorsz�gba, mindig vett n�h�ny �jabb kuty�t. 1896-ban m�r klubot is alap�tottak New Yorkban, �s k�l�n ki�ll�t�st is szerveztek a francia bulldogoknak. Ezid�t�jt a franci�k ink�bb m�g a r�zsaf�lû kuty�kat kedvelt�k, Amerik�ban azonban a peckesen fel�ll� f�l volt a divat. Az 1897-es, a New York-i Waldorf Astoria sz�lloda d�szcsarnok�ban rendezett ki�ll�t�sra hivatalosan m�r 46, versenyen k�v�l m�g t�bb kuty�t neveztek. A kuty�k �tlagos �ra legal�bb 250 doll�r volt, de t�bb p�ld�ny is 700 doll�r�rt kelt el, s�t a kiemelked� egyedek �ra 5000 doll�r volt a sz�zadfordul�n! Ez is arra vall, hogy Amerik�ban nem az utcasepr�k, hanem a gazdagok kuty�ja volt a francia bulldog.

Angli�ban a fajt�ra jellemz� nagy f�l ink�bb visszatetsz�st keltett, de az�rt lassan itt is kedvel�kre tal�lt az �shaz�j�ba visszat�r�, elfranci�sodott fajta. Az els� klub 1902-ben alakult, 1903-ban szerveztek k�l�n fajtaki�ll�t�st, �s 1904-ben ismert�k el �n�ll� fajt�nak a francia bulldogot Angli�ban. A fajta a kontinens t�bbi orsz�g�ban is hamar n�pszerû lett. N�metorsz�gban az 1913-ban megnyitott els� t�rzsk�nyvbe m�r 300 kuty�t jegyeztek be.

Ausztri�ba is m�r 1870 k�r�l megjelennek a kis bulldogok. Egy francia bulldoggal besz�lni is lehet! – mondta Anna Sacher, a fajta egyik teny�szt�je �s egy h�res b�csi sz�lloda tulajdonosa. Egy Wahrmann nevû �r hozta az els� cs�kos francia bulldogot B�csbe, �s ez a kutya cs�kos kis kab�tj�ban �ri�si sikert aratott, s a fajta r�vid id� alatt a b�csiek kedvence lett.

A francia bulldog saj�tos k�lsej�vel a kutyavil�g unikuma. Kev�s olyan kutya van, aki szinte csak hatalmas szemekb�l �s f�lekb�l �ll, mik�zben izmos test�vel igazi kis atl�ta. Mintha ellent�tekb�l rakt�k volna �ssze, m�gis ar�nyos fel�p�t�sû. Komoly benyom�st kelt, m�gis, mintha eg�sz test�vel nevetne. Igazi boh�c, egy filoz�fus k�peny�be burkolva. �lland�an tr�f�ra k�sz, m�gis �rad bel�le a nyugalom �s a tiszteletrem�lt�s�g. Nyomott kis pof�ja miatt ak�r vesz�lyesnek is tûnhet a hozz� nem �rt� sz�m�ra, pedig kor�ntsem az, sokkal ink�bb �rz�keny, ragaszkod� kutya. B�r�nyszel�d, de oroszl�nsz�vû, kompakt, gyors, fordul�kony, szkeptikus, de nem bar�ts�gtalan, r�viden: bel�l nagyobb, mint k�v�l, ide�lis k�s�r�je a v�rosi embernek.

M�rete is k�nyelmesen kezelhet� kuty�v� teszi, 8–14 kg a tests�lya. Marmagass�g�t nem hat�rozza meg a standard, csup�n azt �rja el�, nagys�ga legyen ar�nyban s�ly�val. A francia bulldogot viszonylag sok sz�nben teny�sztik, foltos vagy egysz�nû k�lyk�t is v�laszthatunk, de mindenk�ppen megb�zhat� teny�szt�t�l v�s�roljunk.

B�r nem tartozik a k�nnyen teny�szthet� fajt�k k�z�, szapor�t�k is foglalkoznak vele, hogy a rossz k�r�lm�nyek k�z�tt tartott �llatok ut�daib�l p�nzre tegyenek szert.