Magyarországon
A németországi Leonberg városi tanácsnoka ESSIG úr céltudatosan és meggyőződéssel akart oroszlánszerű kutyát kitenyészteni. Az „olvasztótégely”, amelyből Essig úr az anyagot az új teremtményei számára beszerezte, azok a minden időben rendelkezésre álló nagy-, rövid- és hosszúszőrű mutatós kutyák voltak. Jelentős homlokpárkánnyal, (stoppal) lógó fülekkel és enyhén rövidített pofával. Ezek házőrző és pásztorkutyák voltak, de vadászaton nagy értékes vadak esetén is alkalmazhatták, és szükség esetén mint harci kutyák is szolgáltak. Ezekből származtak Németországban a Bernáthegyi, a Pireneusokban a Pireneusi kutya. ESSIG úr az ilyen kutyákból teremtette meg az Újfundlandi bevonásával a LEONBERGERT.
Előszőr 1865-ben a München-i kiállításon mutattak be ESSIG úr nemesítéséből származó kutyákat. A sajtótudósítás erről a következőket írta: „Ezen kutyák közül a legszebb sárgásan-barna volt, fekete satírozásokkal, nagyjából úgy nézett ki, mint egy oroszlán és pompás termete is oroszlán szerű volt.” A LEONBERGER tehát bevezetődött a „Kynológiába”, vagyis a kutyatanba. Ebben az időben a gazdagok kiváltsága volt, hogy Leonberger tulajdonosok lehettek. Többek között: Friedrich von Baden nagyherceg, Wagner Richard, III. Napóleon, Erzsébet királyné. Leonbergereket vittek Oroszországba a cári udvarba, Franciaországba, Angliába, Ausztriába. Így nemsokára 1000 Márkát is fizettek egy jó Leonbergerért. Kétségtelen, hogy a Leonberger a legrégebbi hosszúszőrű nagy kutyák faját képviseli, de mivel pontos szabvány nem létezett, ezért mindent ami nem volt definiálható Leonbergernek neveztek. Így szenvedett csorbát ezeknek a kutyáknak a tekintélye, amihez persze a csalárd kereskedők is hozzájárultak.
Az 1895-ös évben a Leonberger kutyák tenyésztői és barátai összefogtak és létrehozták az „INTERNATIONAL CLUB FÜR LEONBERGER HUNDE” fajtaklubot. Ennek székhelye Stuttgart volt.
Ettől az évtől számítjuk a Leonberger kutyák fajtiszta tenyésztését.
HISTÓRIA MAGYARORSZÁGON
… először 1974-ben Németországból, és Ausztriából érkeztek kiállítók Leonberger kutyákkal. Azóta is sok kutyaszerető emberrel fordul elő, hogy első látásra egy életre beleszeret ebbe a csodálatos fajtába. Hiszen a Leo barátságos, családszerető, intelligenciája révén felismeri a veszélyt, nem kell idomítani csak tanítani, megfelelő környezetben nyugodt, kiegyensúlyozott életet él, gyermekeink hű társa és barátja.
Az első LEONBERGER kölyök („BELLA v. LERCHENBERG”) 1976 őszén érkezett Ausztriából. Ezáltal lett Kardos Lajos úr (a Magyar Leonberger Klub Egyesület alelnöke) a fajta honosítója Magyarországon (bár ekkor még német juhászkutyát tenyésztett). A kis Leonberger nagyon szépen fejlődött, a kiállításokon és a kutyaiskolában is jól megállta a helyét, de 3 éves korára kiderült, hogy nem lehetnek utódai.
Kardos úr által 1979-ben újabb kölyök került az országba, mely megalapozta a magyarországi LEONBERGER tenyésztést. A kutya neve „CHICCA v. PLEJADEN”, apja az egyik legszebb és legtöbbet fedező német kan „GHIPSY v. THERESIENHOF”.
Ők tekinthetők a mai napig szinte minden Magyarországon született Leonberger ősének!
A kutya, tenyésztéséhez szükséges minősítést (tenyészvizsgát) és a csípőízületi (HD) vizsgálatot Ausztriában, vagy Németországban kellett csináltatni, mert nálunk ebben az időben ezekre nem volt lehetőség. Az International Leonberger Unió nem fogadta és a mai napig nem fogadja el a MEOE által (nem a standard-et adó ország előírásainak megfelelő) végzett tenyészszemlét.
Az OSZTRÁK LEONBERGER KLUB, akkori elnöke Peter Cejnek úr nagyon sok segítséget nyújtott a magyarországi tenyésztés feltételeinek megvalósításához. Az első fedezések hazai kan hiányában nagyon érdekes körülmények között zajlottak. Magyarországról ebben az időben (1981) csak három évenként lehetett a határon átjutni. A fedezés a határ magyar oldalán történt, ahova az osztrák tulajdonos szabadon áthozhatta fedező kanját. Az első itthoni kölykök 1981-ben születtek meg Kardos úr tenyészetében, mely öt év alatt Európa által elismert, és keresetté vált „Kiserdei Kennel” néven.
Az első igazi siker 1986-ban, Tullnban a Világkiállításon született, (ahol 115 leonberger vett részt) FAJTAGYŐZTES és FIATAL VILÁGGYŐZTES kan Kiserdei Gigi. Ugyan itt FIATAL VILÁGGYŐZTES szuka Kiserdei Goldi. Bírálatokat többek között a Német Leonberger Klub elnöke Robert Beutelspacher speciálbíró végezte.
Az első nemzetközi championátus megszerzése is a Kiserdei Kennel névhez fűződik. Lelkes Éva és Koos András tulajdonában lévő Kiserdei Caesar INTER CHAMPION lett. Később 1993-ban a Leonbergben a német klubkiállításon, Sabine Klippel az egyik legsikeresebb német tenyésztő tulajdonában lévő Kiserdei Nóra: FIATAL KLUBGYŐZTES címet nyert.
1984-ben Petrovánszky Miklós úr behozta az első idegen kant (Asco v. Kugellinde) az akkori „Keletnémet” országból. 1985-ben kölykök születtek a második tenyésztőnél is, egyre több szuka tulajdonos kezdett el tenyészteni.
1991-ben hoztam Németországból egy másik híres tenyésztő (Rahel Schale „Löwengarten”) kenneléből egy holland világgyőztes apától származó 10 hetes kis Leonberger kant. Három évesen Benka v. Löwengarten 1993-ban a budapesti Európa kiállításon FAJTAGYŐZTES, és így EURÓPA GYŐZTES címet nyert! Ő és utódai nagyban befolyásolták a magyar kutyák minőségét. Benka v. Löwengarten a jövő sikeres tenyésztésének záloga lett. EUCH, ICH, HGrCH, HCH, HJCH Benka v. Löwengarten és Kiserdei Junó párosításából született Velencetavi-Oroszlán Archy, és Velencetavi-Oroszlán Anzsi FIATAL EURÓPA GYŐZTES-ek lettek az 1993-as EURÓPA kiállításon. A Velencetavi-Oroszlán Kennel tulajdonosa Scholtz Ildikó.
A sikerek részese volt az, első magyar INTER CHAMPION szuka: Szentmihályi Leo Bori (Kennel tulajdonos: Bakonyi Sándorné).
Kennelemben az Ördöghegyió-Spinx Kennelben született, WCH, ICH, HGrCH, HCH, HJCH Ördöghegyi-Spinx Akila az 1996-os Világkiállításon FELNŐTT VILÁGGYŐZTES, FAJTAGYŐZTES kan volt. Ugyanezen a Világkiállitáson Juhász Tibor és Enikő tulajdonában lévő Érdkincse Leona (Bacsa Lajos kenel tulajdonos) FELNŐTT VILÁGGYŐZTES lett.
Azóta a magyar kutyák külföldi kiállításokon számtalan európagyőztes (Sissy-Haus Kennel tulajdonos: Kerekes Mária és Vida József), és számtalan világgyőztes (Matthiasberg Kennel tulajdonos: Nyitrai Mónika és Mészáros Lajos) címet értek el.
Ez néhány megszállott leonberger kutyatulajdonos és tenyésztő érdeme, aki időt és pénzt nem sajnálva sok hazai és külföldi kiállításokon népszerűsíti a fajtát. Ennek a sikernek köszönhető, hogy az elmúlt években több tenyésztő is nagysikerű külföldi (Német, Svéd, Belga, Holland) kannal fedeztette szukáját. Ezekből az almokból született-születendő kölykök új vérvonalakat hoznak a magyar állományba.
A mai napig kb. 30 db kutyát hoztak be külföldről (Ausztria, Németország, Hollandia, Svédország). Legalább ugyanennyi kölyök került Magyarországról külföldre A mai napig 88 tenyészetben született legkevesebb egy alom az országban, ami kb. 2100 kölyköt jelent. 1997-től átlag 200 kölyök született évente. A legtöbb kölyök 290 db, 2000-ben.
NYÍLT LEVÉL A LEONBERGER TULAJDONOSOKHOZ
A MAGYAR LEONBERGER KLUB EGYESÜLET 1997-ben alakult, hogy egy táborba tömörítse a magyar Leonberger tulajdonosokat. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott 64/1998. (XI.31.) FVM rendelet értelmében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztálya 2000. május 18-án kelt 54.613/1/2000. számú határozatában a Magyar Leonberger Klub Egyesületet Ebtenyésztő Szervezetként ismerte el. Az elismerés a Leonberger kutyafajta fenntartására, törzskönyvezésére teljesítményének meghatározására a tenyésztési program végrehajtására, tenyésztési adatok hiteles gyűjtésére, nyilvántartására, feldolgozására, tenyésztési dokumentáció kiadására jogosít fel, és tesz felelőssé. Tehát Magyarországon törvényesen származási igazolásokat kiadni tenyészvizsgát és kiállításokat rendezni a fajtánkból csak a Magyar Leonberger Klub Egyesület jogosult!
M.L.K.E. kialakította tenyésztési programját (Tenyésztési Szabályzat) egy állandó előre rögzített rend szerint meghatározta a standard figyelembevételével a továbbtenyésztésre felhasználható Leonbergerek minősítését (Tenyészvizsga Szabályzat). Ezzel párhuzamosan meghatározta a fajtához tartozás kritériumát, a törzskönyvi osztályba sorolás feltételeit, a Törzskönyv a Származási és a Regiszter lapok tartalmát (Törzskönyvezési szabályzat). Így minden jelenlegi és leendő Leonberger tulajdonos számára egyértelművé válik az adatnyilvántartás, a tenyésztési szempont értékelése, és szabályai, az utódok hovatartozása. Úgy alakítottuk belső rendszerünket, hogy a tenyésztésvezető (Dr. Síver László) irányításával, és ellenőrzésével a tenyésztési programunk egységesen végrehajtható legyen. A Magyar Leonberger Klub Egyesület neve garancia, hogy tagjai ne folytathassanak igénytelen szaporítást, és mindent elkövetnek az utódok figyelemmel kísérése érdekében.
Mi a teendő, hogy 2002-ben a fenti elvárásoknak megfelelően tenyészthessük Leonbergereinket?
• a szülőknek rendelkezniük kell 3 őst feltüntető származási igazolással
• tenyészvizsga bizonyítvánnyal
• két CAC illetve CACIB kiállítási eredménnyel, kanok esetében a követelmény két „kitűnő”, szukák esetében legalább két „nagyon jó” minősítés, és egy tenyészthető eredményt kimutató HD-vizsgálati lelet
• a tenyész kennel névnek a M.L.K.E.-nél nyilvántartásba vétele
• a szukák fedeztetése előtt a tenyészhely elfogadását kell kezdeményezni, amely a tenyésztési felügyelő látogatása és vizsgálata során történik
• mind szuka, mind a kan tulajdonosok kötelesek a fedeztetés előtt meggyőződni arról, hogy a partner kutyája a M.L.K.E. tenyésztési feltételeinek megfelel, a fedezésről igazolást kell kiállítani mindkét kutya tulajdonosának
• az ellés napjától számított 8 napon belül jelenteni kell az almot a törzskönyvezési vezető felé egy nyomtatványon
• a kölyköket az alapvető immunizálás előtt legalább két alkalommal féregteleníteni kell
• alomelfogadási protokollt kell kérni a kölykök 9 hetes korában, ekkor a kölykök minimális súlya az élethetek száma kilogrammban
• fentiek hiánytalan megléte esetén minden kölyköt kötelező a M.L.K.E. által elfogadott azonosító (tetoválás) jellel ellátni
• a Származási Lap csak az alomelfogadási protokoll megléte esetén adható ki.
|