A pireneusi hegyikutya

Eredete, mint a legt�bb, nem tudatosan kre�lt kutyafajt��, bizonytalan. A franci�k az un. Tibeti dog (tibeti masztiff)-t�l eredeztetik, k�t �ll�t�s alapj�n: 1. a vaskorszakot megel�z� id�kb�l nem ker�lt el� a pireneusi hegyikuty��hoz hasonl� m�ret� ebcsontv�z vagy koponyamaradv�ny K�z�p-Nyugat-Eur�p�ban, teh�t a pireneusi �s�nek �rtelemszer�en k�s�bb kellett oda ker�lnie, 2. a r�gi �br�zol�sok s�rg�nak, barn�nak vagy feket�nek mutatj�k a pireneusi hegyikuty�t, s ez az, eredetileg a tibeti masztiff jegyeit visel� bunda a tibetin�l enyh�bb �ghajlaton k�s�bb kifeh�redett.

A tibeti dog (tibeti masztiff) a nagytest� kutyafajta-kutat�sok szent tehene. A t�rgyhoz kapcsol�d�an k�t dolgot kell tudni r�la: sem nem dog, sem nem masztiff, sokkal ink�bb hegyi – (p�sztor-) kutya. Ma a masztiff-szer� kuty�kat (vagyis a neh�z dogokat) a molosszerekhez sorolj�k. A „molossus” sz� r�mai elnevez�s, �s p�sztorkuty�kat illettek vele, az �gy emlegetett kuty�k soha, semmif�le �br�zol�sukon nem viseltek dog-szer� jegyeket. A tibeti masztiff, ha korrektek akarunk lenni, molosszer, vagyis p�sztorkutya, de nem masztiff (dog): ett�l m�g vid�man lehetne a pireneusi �se. De nem val�sz�n�, hogy az.

A mai Sv�jc, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Ausztria ter�let�r�l bronzkori r�tegekb�l ker�ltek el� nagytermet� kuty�k jelenl�t�re utal� maradv�nyok, olyasfajta feh�r p�sztorkutya, mint a pireneusi, pedig minden�tt el�fordult, ahol az ember erd�hat�r felett birk�t vagy kecsk�t legeltetett. Ilyenek a pireneusi hegyikutya rokonainak tartott, s a m�sik elsz�rmaz�si elm�let bizony�t�kainak tekintett p�sztorkutyafajt�k: a maremma, vagy abruzz�i juh�szkutya, a kuvasz, a csuvacs, t�trai juh�szkutya, akbas. N�pv�ndorl�s �s/vagy kereskedelem – k�zenfekv� magyar�zatnak t�nik ezen, morfol�giailag �s tulajdons�gaikat tekintve egym�shoz igen hasonlatos fajt�k egyetlen k�z�s �st�l val� eredeztet�s�re. Csakhogy a hasonl� k�rnyezet �s hasonl� k�v�nalmak egym�st�l f�ggetlen�l is hasonl� fel�p�t�st eredm�nyezhetnek, mint a kauk�zusi juh�szkutya �s a sarplaninac eset�ben t�rt�nt, hogy csak egy p�ld�t ragadjunk ki a sok k�z�l.

Ak�rhogy is volt, a Pireneusokban (is) igen r�g�ta �ltek hatalmas, feh�r bund�j� ny�j�rz� kuty�k. A hegys�g Franciaorsz�ghoz tartoz� harmad�n ezeket patou-nak nevezt�k/nevezik, ez a pireneusi hegyikutya, m�g a Spanyolorsz�ghoz tartoz� r�szen alakult ki m�s teny�szt�si elveket k�vetve ugyanezen kutyafajt�nak a m�sik v�ltozata Mastin de los Pirineos, pireneusi masztiff elnevez�ssel (mely fajta a tibeti masztiffhoz hasonl�an term�szetesen nem masztiff).

A pireneusi, mint fentiekb�l kider�lt, teh�t p�sztorkutya. Feladata csak �s kiz�r�lag a r�b�zott javak v�delm�b�l �llt: �rizze a ny�jat, port�t, lehet�leg ne legyen l�b alatt, legyen ellen�ll� id�j�r�snak, betegs�geknek, �s lehet�leg etetni se kelljen, vagy ne sokat. Eme k�v�nalmaknak megfelel�en egy minden sz�ls�s�gt�l mentes, nagy (de nem t�l nagy!) termet�, eg�szs�ges, �n�ll� kutyafajta j�tt l�tre, kifejezett ter�letv�d� hajlammal. Azon kev�s p�sztorkutyafajta egyike, amely a modern kor �sszes k�vetelm�ny�nek k�pes marad�ktalanul megfelelni, vagyis impoz�ns (megfelel� felk�sz�t�ssel t�k�letes ki�ll�t�si show-kutya), az �t vagy gazd�ja vagyon�t �rt t�mad�sokat el tudja h�r�tani an�lk�l, hogy t�lz�sokba bocs�tkozna, j� szocializ�ci�val k�pes beilleszkedni minden emberi �s �llati k�z�ss�gbe.

Eml�tett�k, hogy az egyik, vele szemben t�masztott k�v�nalom az volt, hogy lehet�leg etetni se kelljen, vagy ne sokat. A ny�j mellett ez a probl�ma �gy old�dott meg, ahogy ma is szeg�nyebb vid�keken, p�ld�ul Bels�-�zsi�ban, hogy a kuty�k saj�t maguk eg�sz�tett�k ki (vad�szattal) t�pl�l�kukat. Ebb�l az �r�kl�tt hajlamb�l ad�dik a j�form�n egyetlen dolog, amire minden pireneusi-tulajdonosnak oda kell figyelni: ha a kutya (rendszeres s�t�val) nem el�g�theti ki minden �j felfedez�s�re ir�nyul� ig�ny�t, vagy s�ta k�zben felfigyel valamire (rendszerint �llatra, p�ld�ul erd�ben vadra) �s nincs megk�tve, vagy szoros kontroll alatt tartva, elsz�khet, illetve �ld�z�be veheti a kiszemelt �llatot. E t�rgyban szomsz�daim kuty�inak rekordja (k�t t�l�nk sz�rmaz� k�ly�k) h�rom nap volt eddig, �n meg�sztam m�sf�l �r�val egy kir�ndul�son. Tudni kell, hogy a kutya, amikor a „vad�szatot”befejezettnek tekinti, mindig visszat�r, �s mindig oda t�r vissza, ahonn�t elment, kiv�ve persze, ha valami (p�ld�ul egy vad�sz vagy egy aut�) ebben megakad�lyozza – ez�rt c�lszer�bb az ilyen helyzeteket megel�zni.

A pireneusi hegyikutya feh�r alapsz�n�, hossz�sz�r�, nagytermet� kutyafajta (kanok 70-80 cm, szuk�k 65-72 cm, a kanok s�lya 60, a szuk�k� 50 kg k�r�li), s�rga, s�rg�s-barna, barna, sz�rke, borzsz�n� (nem fekete!!) jegyekkel vagy an�lk�l. Anat�miailag a kutya megszokott fel�p�t�s�hez k�pest semmi kir�v� elt�r�st nem mutat, egyetlen kiv�tellel: a h�tuls� l�bakon standardel��r�s a dupla farkaskarom, hi�nya diszkvalifik�ci�s hiba. A standard fel�ll�t�sa sor�n mind�ssze k�t kritikus pont volt, amelyben nehezen sz�letett kompromisszum: a testm�retek �s a sz�n. Eml�tett�k, hogy a pireneusi hegyikutya nagy, de nem t�l nagy termet� fajta. Egy p�sztorkuty�nak er�t �s m�lt�s�got kell sug�roznia, ugyanakkor mozg�konynak kell maradnia, hogy feladat�t marad�ktalanul ell�thassa. Az eml�tett vit�ban v�g�lis a m�reteket als�-fels� hat�r megad�s�val (+ - 2 cm) egy el�g t�g intervallumon bel�l szab�lyozt�k, a foltokat (bizonyos felt�telekkel) �s a teljesen feh�r sz�nt egyar�nt elfogadt�k. E sorok �r�ja (is) a megadott �rt�keken bel�li k�z�p�rt�ket tekinti ir�nyad�nak, megfelel� (ar�nyos) csontozattal �s fel�p�t�ssel.

Noha a pireneusi hegyikutya Nyugaton a legn�pszer�bb fajt�k egyike, �s ismerts�ge szerte a vil�gon folyamatosan n�vekszik, az �llom�nnyal – k�l�n�sen a kuty�ban rejl� lehet�s�gek ismeret�ben- messzemen�en nem lehet�nk el�gedettek. Kev�s gyakorl�ssal laikus �ltal is j�l felismerhet� t�pusbeli k�l�nbs�gek alakultak ki. F�ldrajzi egys�gek szerinti feloszt�sban alapvet�en �t v�ltozatr�l besz�lhet�nk: elt�r�st tapasztalunk az �szak-Eur�p�ban (Finnorsz�gban �s Skandin�vi�ban), Olaszorsz�gban-Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban-Hollandi�ban-K�z�p-Kelet-, Angli�ban �s az Amerikai Egyes�lt �llamokban kialakult popul�ci�k k�z�tt.

�szak-Eur�p�ban tal�lhat�k szerz� v�lem�nye szerint e pillanatban legnagyobb sz�mban a pireneusi l�nyeg�t mind bels�, mind k�ls� tulajdons�gaikban legjobban kifejez� kuty�k.

Mit �rt�nk ezalatt? Er�s, de nem t�l er�s csontozatot, korrekt (!!) v�gtag�ll�sokat, a t�pushib�k minimum�t (t�pushiba pl. a laza als� szemh�j, t�lcs�ng� ajkak, kifordul� l�bfejek), j� sz�rzetet d�s aljsz�rrel, j� mozg�st, j� idegrendszert, olyan k�ls� megjelen�st, amely vonzza a tekintetet. Kiemelked� teny�szet a Chenespace (finn), Beach Bear’s (norv�g), Vi’skaly’s (sv�d), Danpyr (d�n).

Olaszorsz�gban, Franciaorsz�gban (noha ut�bbi a fajtagazda) kev�s kiv�tellel a magasabb, gyeng�bb csontozat�, sz�k mellkas�, rossz v�gtag�ll�s� kuty�k domin�lnak. E kev�s kiv�tel k�z� tartoznak az olasz Castrum Nasicae, illetve a francia Du Duche De Savoy, De Fabrouk, De Viscos kennelekb�l sz�rmaz� kuty�k.

N�metorsz�g, Hollandia, K�z�p-Kelet-Eur�pa nem import�lt kuty�inak z�me t�meg�t, csontozat�t tekintve nem kir�v�an rossz, egy�b vonatkoz�sban igen vegyes k�pet mutat: a sz�k mellkas, rossz h�tvonal, szervezeti lazas�g, minden eleganci�t n�lk�l�z� megjelen�s �pp�gy megtal�lhat�, mint az inkorrekt v�gtag�ll�s (szinte �ltal�nos, k�l�n�sen a h�tuls� v�gtagok eset�ben) �s a rossz idegrendszer. T�bb kiemelked� kutya sz�letett a n�met von Berkahof, von Mammutgrund, valamint a holland Red Embers, ursa’s Signum kennelekben.

Angli�ban egy j� csont�, er�s, j� sz�rt�pusos v�ltozat alakult ki, viszonylag kev�s �ltal�nosnak mondhat� hib�val. Jelenleg az egyik legh�resebb teny�szet a Shanlimore, az inn�t sz�rmaz� Shanlimore Midnight Cowboy az egyetlen pireneusi hegyikutya, mely h�romszor Cruft’s Fajtagy�ztes lett.

Az Amerikai Egyes�lt �llamok mint oly sok mindenben (�s ez al�l a kutyafajt�k sem kiv�telek) a maga �tj�t j�rja. A show-teny�szt�s jegy�ben egy, rossz nyelvek szerint feh�r �jfoundlandira eml�keztet� t�pus alakult itt ki, er�ss�gei az abszol�t korrekt fel�p�t�s, t�k�letes (ki�ll�tott kuty�kn�l kiv�tel n�lk�l ny�rott!!) sz�rzet, felt�n� megjelen�s. H�tr�nya, amit szavakban nagyon neh�z kifejezni: nagyj�b�l az, ami egy pontosan k�r�l�rt �s betartott technol�gia szerint elk�sz�tett McDonald’s szendvics h�tr�nya egy frissen megvajazott, illatos, sonk�s-z�ldpaprik�s barna keny�rrel szemben. El�bb eml�tett er�nyei miatt azonban a kiemelked� amerikai kanoknak az eur�pai teny�szt�sbe val� bekapcsol�s meggondoland�. H�res �s j� kennel t�bbek k�z�tt az Impyrial (egy t�l�k sz�rmaz� fedez� kan D�ni�ban �l), a Ville Vieux.