Orosz fekete terrier

egy �j csillag a fajt�k sz�les palett�j�n

Sokan n�zik schnauzernek, �ri�s pulinak, fekete komondornak vagy elk�borolt medv�nek az orosz fekete terriert, de az eddigi rekorder a fajta fel – jobban mondva f�lre – ismer�s�ben egy id�s b�csi volt, aki b�szk�n mutatta feles�g�nek a kuty�t: n�zd mama, egy �ri�s foxi! T�rt�netesen egy 75 cm marmagass�g� kanr�l volt sz�. Bizony ilyenkor az orosz fekete terrier tulajdonosa mag�ban felsikolt, majd eln�z�en mosolyog egyet, vagy megpr�b�lja b�v�teni az �rdekl�d� ismereteit, gyakran l�that�an kev�s sikerrel. Egy azonban biztos, minden �llatszeret� j�r�kel�t rabul ejt ennek a nagym�retû, legink�bb mack�ra eml�keztet�, nyugodt kuty�nak a nemes megjelen�se.

Nagyon sok embernek mes�ltem m�r a fajta tulajdons�gair�l, �s l�ttam, ahogy mosolyogva hitetlenkednek magukban, gondolv�n, persze mindenki a saj�t „lov�t” dics�ri. L�v�n azonban, hogy nemcsak t�bb fajt�t tartottam, de kutyakik�pz� is vagyok, pontosan tudtam, ha a hitetlenked� illet�b�l orosz fekete terrier tulajdonos lesz, egy h�napon bel�l felh�v majd, hogy elmondja, mennyire igazam volt. Pontosabban, hogy ez a kutya egy csoda.

De minek, illetve kinek k�sz�nhetj�k ezt a csod�t? A h�bor� ut�n a Szovjetuni�ban lecs�kkent a kutya�llom�ny, �gy az orsz�g �jj��p�t�se mellett el kellett kezdeni a katonai, szolg�lati c�lokra, objektumok, gy�rak, katonai b�zisok v�delm�re alkalmas, az �ghajlati viszonyokat j�l tûr� kuty�k kiteny�szt�s�t. Az �tvenes �vekben, Moszkva tartom�ny Vesny�ka nevû faluj�ban mûk�d� k�zponti szovjet katonai kutyakik�pz� iskol�ban, Medvegyev professzor vezet�s�vel indult el a teny�szt�s. Az orosz fekete terrier kiteny�szt�s�nek els� r�sz�ben k�l�nb�z� fajt�k keresztez�s�vel n�h�ny �tmeneti fajt�t alak�tottak ki: kelet-eur�pai juh�szkutya (n�met juh�szkuty�b�l �s kauk�zusib�l), moszkvai v�zikutya (�jfoundlandib�l, kauk�zusib�l �s kelet-eur�pai juh�szb�l), moszkvai dog (n�met dogb�l �s kelet-eur�pai juh�szb�l), moszkvai �rkutya (bern�thegyib�l �s kauk�zusib�l). Ezekb�l egyed�l a moszkvai �rkutya lett �n�ll� fajta. A fenti „�tmenetek” mellett az al�bbi keresztez�sek voltak a legfontosabbak: �ri�s schnauzer �s airedale terrier; �ri�s schnauzer �s rottweiler; �ri�s schnauzer �s moszkvai v�zikutya, majd k�s�bb ezek a fajt�k �s a keresztez�sekb�l sz�letett els� �s m�sodik gener�ci�s ut�dok. V�g�l kiv�lasztott�k azokat az egyedeket, melyek tulajdons�gait meg akart�k szil�rd�tani, s az �gy kialak�tott ut�dcsoportok tov�bbteny�szt�se �s er�s szelekt�l�sa r�v�n az FCI m�r 1968-ban elismerte �tmeneti fajtak�nt az orosz fekete terrier. A fajt�t kialak�t� V�r�s Csillag kennel civil kutyateny�szt� klubokt�l kapott kuty�kat munk�j�hoz, s cser�ben ez�rt civilek is v�s�rolhattak orosz fekete terriereket, �gy a fajta hamar n�pszerûv� v�lt nemcsak katonai k�r�kben. A V�r�s Csillag kennel f� katonai teny�szetk�nt tov�bbra is a kuty�k munkab�r�s�nak, jellem�nek fejleszt�s�t tûzte ki c�lul, emellett arra is t�rekedtek, hogy a kutya sz�rzete min�l kevesebb �pol�st ig�nyeljen, ez�rt a sim�bb, kem�nyebb sz�rû egyedeket r�szes�tett�k el�nyben. Ezzel szemben a civil szervezetek a bels� tulajdons�gok r�gz�t�se mellett a sz�rzet meghosszabb�t�s�val a k�llem eleg�nsabb� t�tel�re is t�rekedtek.

A ’70-es �vekben a fajta m�r megjelent Finnorsz�gban, majd onnan tov�bbterjedt Eur�pa t�bbi r�sz�re is. 1984-ben az FCI m�r mint �n�ll� fajt�t regisztr�lta az orosz fekete terriert. 1990 �s 1996 k�z�tt 16 ezer k�ly�k sz�let�s�t regisztr�lt�k Oroszorsz�gban, Magyarorsz�gon 2000. janu�r 10-�n t�rzsk�nyvezt�k az 1180. kuty�t.

Az orosz fekete terrier csod�latosan �tv�zi a kiteny�szt�s�hez felhaszn�lt fajt�k legkiv�l�bb tulajdons�gait, �gy mint az airedale terrier apportk�szs�g�t, intelligenci�j�t, k�v�ncsis�g�t, az �jfoundlandi v�zszeretet�t, nyugalm��t �s kiegyens�lyozotts�g�t, a rottweiler erej�t �s idegenekkel szembeni bizalmatlans�g�t, v�g�l a schnauzerek dinamizmus�t �s j� �rz�-v�d� k�pess�g�t. A fajta bels� tulajdons�gai nagyon stabilan �r�kl�dnek, de a k�llem csak a 80-as �vek v�g�t�l kezd egys�ges k�pet mutatni. Mivel ez egy fiatal fajta, m�g napjainkban is l�teznek k�l�nb�z� t�pusok, amelyekben egy-egy felhaszn�lt fajta domin�l. A fajta homog�nn� t�tele m�g hossz� teny�szt�i folyamatot ig�nyel, azonban a Vil�g- �s Eur�pa ki�ll�t�sokon bemutatott �llom�ny m�r egys�ges k�pet mutat.

Az orosz fekete terrier massz�v csontozat� �s izomzat�, er�s testfel�p�t�sû kutya. A kanok k�v�natos marmagass�ga 68–74 cm, m�g a szuk�k 66–72 cm magasak. A fajta testfel�p�t�se kvadratikus, harmonikus egys�get alkotva a k�z�phossz�, izmos nyakon �l� fejjel. Kiv�l� alkalmazkod�k�pess�ge r�v�n lak�sban �s kertesh�zban is j�l tarthat�. Nyugodt term�szet�n�l fogva nem r�gja sz�t lak�sunkat �s nem zavarja ugat�s�val szomsz�dainkat, kiv�ve, ha a mi ajt�nkon kopogtatnak. Egy szeretettel felnevelt „orosz” soha nem fog ellen�nk t�madni, de idegenekkel szemben bizalmatlan. B�r bar�ts�gos k�ly�knek ismerj�k meg, egy �ves kora k�r�l m�r jelentkeznek �rz�-v�d� tulajdons�gai, �s t�mad�lag l�phet fel idegenekkel szemben, ha vesz�lyesnek �t�li a helyzetet gazd�j�ra n�zve. Ez�rt nagyon fontos, hogy kuty�nk felt�tlen�l engedelmeskedjen nek�nk minden helyzetben! Test�r t�pus� fajt�r�l van sz�, ezt akkor se hagyjuk figyelmen k�v�l, ha k�ly�k kor�t�l bar�ts�gos kuty�nak nevelt�k idegenekkel szemben is. Am�gy a fajta nagyon nyugodt �s kiegyens�lyozott. Naphosszat k�pes fek�dni. Ez�rt tarhat� j�l lak�sban is, de ha j�t�kr�l van sz�, azonnal szertefoszlik nyugalma, �s rohan vel�nk �szni, labd�zni, t�r�zni vagy �ppen kutyaiskol�ba. Ide�lis k�s�r�kutya, megjelen�se nem csak eleg�ns, de tekint�lyt parancsol� is. Remek�l �rzi aut�nkat, sz�llodai szob�nkat, illetve b�rmilyen helys�get, ahol huzamosabb ideig tart�zkodik. Nagyon intelligens, gyorsan tanul; az embernek az az ill�zi�ja t�mad, hogy �rti a nyelv�nket. �ri�si lelke van, melynek k�zep�ben a gazda �ll. Azt szoktam mondani, hogy az orosz fekete terrier a legnagyobb m�retû �leb.

Azt hiszem, ennyi sz�pet �s j�t egyszerre elmondani kev�s fajt�r�l lehet, r�ad�sul mindehhez eleg�ns, tekint�lyt parancsol� megjelen�s t�rsul, mely egyre magasabbra emeli a fajta csillag�t. De besz�ln�nk kell egyetlen h�tr�nyr�l is, a sz�r�r�l! Bizony ez a hossz� �s eleg�ns sz�rzet nem �ntisztul�. Hull�mos, hossz�, d�s aljsz�rzetû bund�r�l van sz�, �gy a sz�rsz�lak nem tudnak egym�s mellett kics�szni, �gy ha nem f�s�lj�k rendszeresen, a sz�rzet �sszegabalyodik, elnemezesedik, bep�llik, amit�l nem csak b�d�s lesz, de egy�b k�l�nb�z� eg�szs�g�gyi probl�m�k is kialakulhatnak. Aki nem tudja v�llalni ennek a sz�rzetnek az �pol�s�t – vagy a kozmetikus k�lts�geit – ne tartson ilyen kuty�t! V�g�l m�g egy fontos dolog: mivel nagytestû, gyorsan n�v� kuty�r�l van sz�, felnevel�se nagy odafigyel�st ig�nyel. Fontos a kalciumban, feh�rj�ben, vitaminokban gazdag t�pl�l�k, ami persze nem jelenthet t�ladagol�st. Mindk�t v�glet eg�szs�g�gyi probl�m�kat okozhat, ez�rt k�rj�k ki teny�szt�k, �llatorvosok tan�cs�t. Mindez�rt a munk��rt, t�r�d�s�rt cser�be, semmihez sem hasonl�that�, ragaszkod� t�rsat kapunk, aki vid�ms�g�val, intelligenci�j�val �s tapintat�val sok-sok �r�met szerez gazd�j�nak.