Kknyelv trtnelem
Ha a chow-chow kk nyelvvel beszlni tudna, taln a kutya domesztikcijval kapcsolatos krdseinkre is vlaszt kaphatnnk, hiszen ez a mltsgteljes, tartzkod fajta egyike a kutya legsibb tpusnak. Sajnos a knai uralkodk gyakran eldeik minden hagyatkt megsemmistettk, gy nehz pontosan nyomon kvetni a chow-chow trtnett. Azzal szinte minden szakrt egyet rt, hogy a fajta szaki eredetû – de hogyan jutott a Sarkkrtl Knig, azt senki sem tudja. A fajta szûks hagyatka kztt szerepel egy dombormû a Han dinasztia idejbl, kb. i.e. 150-bl, mely vadszkutyaknt brzolja a chow-chow-t. Teht a fajta vagy helyesebben a chow-tpus mr tbb mint 2000 ve ltezik, st sok szerz szerint mg ennl is korbbra nylnak vissza a chow-chow gykerei; ktsgtelen, hogy egyike a legkorbban azonosthat kutyatpusnak.
Ltezik egy teria, mely szerint a chow-chow a rgi tibeti masztiff s a szamojd keresztezsbl szrmazik. Valban rendelkezik mindkt fajta jellegzetes tulajdonsgaival, azonban ezt a szrmazselmletet igencsak cfolja a chow-chow kk nyelve. Valsznûbb, hogy inkbb a chow-chow az egyik se nemcsak a szamojdnek, de a norvg elkhundnak, a keeshoundnak illetve a wolfspiccnek, st a pomerniai trpe spiccnek is.
Napjainkban a chow-chow csupn klnleges megjelensû kedvenc, de nincs semmilyen funkcija (nagyritkn hasznltk csak testrknt.) Korbban ez egyltaln nem gy volt, szmos bizonytkt tallni annak, hogy a chow-chow Knban szzadokon t elssorban vadszkutya volt. Taln minden idk leghatalmasabb kennele a hetedik szzadban lt T’ang uralkod volt. 2500 pr (!) chow-tps kutyja mellett tzezer vadszt tartott. A chow-chow-val fleg mongol fcnra vadsztak, mely igencsak gyors s kitart szrnyas. Olykor nemcsak a fajta kivl szaglst hasznltk ki a knaiak, hanem rkutyaknt is alkalmaztk a chow-chow-t, st olykor kocsihzsra s terelsre is alkalmaztk. Hogy a fajta valaha vadszkutya volt, napjaink egyik holland tenysztje, Chr. A. Veldhuis is bizonytja, aki vekig lt Jva szigetn Knbl importlt kutyival egytt. Ezek a chow-chow-k kivl patknyfognak bizonyultak s szenvedlyes vadszok voltak.
Ktsgtelen a fajta szaki eredete, rdekes azonban, hogy Kna kzps rszn, Kantonban shonos jszgnak tartottk, s kknyelvûnek vagy kkszjnak hvtk. Kna szaki rszn, mint Pekingben is, a „lang kou” (farkaskutya), a „hsiung kou” (medvekutya) vagy szintn a kknyelvû elnevezs mellett a „Kwantung kou” (Kanton kutyja) nv volt elterjedt. Maga a chow-chow sz eredete valsznûleg nem Knban keresend, hanem inkbb az n. pidzsin-angolban. A chow-chow szt minden olyan dologra hasznltk a XVIII. szzad msodik felben, melyet a keleti birodalom brmely rszrl szlltottak Eurpba vagy Amerikba. Jelentse csecsebecse, aprsg, mely vonatkozhat akr porceln vagy elefntcsont figurkra, de akr vegyes saltra is – a sz konkrt s tvitt rtelmben egyarnt. A korabeli hajskapitnyoknak ugyanis sokkal egyszerûbb volt csupn ezt a szt lerni, mint rakomnyuk minden egyes darabjt pontosan megnevezni. s idvel a rakomnyhoz kutyk is tartoztak.
A fajta els nem knai lersa Gilbert White tiszteletestl szrmazik (Selborne, Anglia). A ksbb a „Natural History and Antiquities of Selbourne” c. mûben publiklt tfog fajtalers alig klnbzik a mai standardtl! 1780-ban White tiszteletes szomszdja hozott a kelet-Indiai Trsasg hajjn egy chow-chow prt Kantonbl. A fajta tmeges importja Angliba 1880 krl kezddtt, s a fajta akkor vlt igazn npszerûv, miutn Viktria kirlyn is elkezdett rdekldni a chow-chow irnt. 1881-ben a walesi herceg tulajdonba is kerlt egy Wang nevû knai kutya, mely sttvrs, hosszszrû chow-chow volt. Egyre tbb s tbb chow-chow szerepelt a killtsokon is, egyre tbb egyedet importltak Knbl, majd 1893-ban a fajta mr sajt ktettel rendelkezett a Stud Bookban, 1895-ben pedig megalakult az els nll klub. A fajta els hivatalos standardnek mintjul egy Knbl importlt kutya szolglt, Chow VIII, aki minden killtsn az els helyen vgzett. Az USA-ban 1890-ben szerepelt elszr chow-chow killtson, egy Takya nevû kutya Miss A-C. Derby tulajdonban, knai csau-csau fajtamegjellssel. Az akkor mg csak a Miscellaneous kategriban szerepl chow-chow a Westminster Kennel Club hres New York-i killtsn csoportjban a harmadik helyen vgzett.
E.A.
|