Magyarorsz�gon

A n�metorsz�gi Leonberg v�rosi tan�csnoka ESSIG �r c�ltudatosan �s meggy�z�d�ssel akart oroszl�nszer� kuty�t kiteny�szteni. Az „olvaszt�t�gely”, amelyb�l Essig �r az anyagot az �j teremtm�nyei sz�m�ra beszerezte, azok a minden id�ben rendelkez�sre �ll� nagy-, r�vid- �s hossz�sz�r� mutat�s kuty�k voltak. Jelent�s homlokp�rk�nnyal, (stoppal) l�g� f�lekkel �s enyh�n r�vid�tett pof�val. Ezek h�z�rz� �s p�sztorkuty�k voltak, de vad�szaton nagy �rt�kes vadak eset�n is alkalmazhatt�k, �s sz�ks�g eset�n mint harci kuty�k is szolg�ltak. Ezekb�l sz�rmaztak N�metorsz�gban a Bern�thegyi, a Pireneusokban a Pireneusi kutya. ESSIG �r az ilyen kuty�kb�l teremtette meg az �jfundlandi bevon�s�val a LEONBERGERT.

El�sz�r 1865-ben a M�nchen-i ki�ll�t�son mutattak be ESSIG �r nemes�t�s�b�l sz�rmaz� kuty�kat. A sajt�tud�s�t�s err�l a k�vetkez�ket �rta: „Ezen kuty�k k�z�l a legszebb s�rg�san-barna volt, fekete sat�roz�sokkal, nagyj�b�l �gy n�zett ki, mint egy oroszl�n �s pomp�s termete is oroszl�n szer� volt.” A LEONBERGER teh�t bevezet�d�tt a „Kynol�gi�ba”, vagyis a kutyatanba. Ebben az id�ben a gazdagok kiv�lts�ga volt, hogy Leonberger tulajdonosok lehettek. T�bbek k�z�tt: Friedrich von Baden nagyherceg, Wagner Richard, III. Nap�leon, Erzs�bet kir�lyn�. Leonbergereket vittek Oroszorsz�gba a c�ri udvarba, Franciaorsz�gba, Angli�ba, Ausztri�ba. �gy nemsok�ra 1000 M�rk�t is fizettek egy j� Leonberger�rt. K�ts�gtelen, hogy a Leonberger a legr�gebbi hossz�sz�r� nagy kuty�k faj�t k�pviseli, de mivel pontos szabv�ny nem l�tezett, ez�rt mindent ami nem volt defini�lhat� Leonbergernek neveztek. �gy szenvedett csorb�t ezeknek a kuty�knak a tekint�lye, amihez persze a csal�rd keresked�k is hozz�j�rultak.

Az 1895-�s �vben a Leonberger kuty�k teny�szt�i �s bar�tai �sszefogtak �s l�trehozt�k az „INTERNATIONAL CLUB F�R LEONBERGER HUNDE” fajtaklubot. Ennek sz�khelye Stuttgart volt.

Ett�l az �vt�l sz�m�tjuk a Leonberger kuty�k fajtiszta teny�szt�s�t.

HIST�RIA MAGYARORSZ�GON

… el�sz�r 1974-ben N�metorsz�gb�l, �s Ausztri�b�l �rkeztek ki�ll�t�k Leonberger kuty�kkal. Az�ta is sok kutyaszeret� emberrel fordul el�, hogy els� l�t�sra egy �letre beleszeret ebbe a csod�latos fajt�ba. Hiszen a Leo bar�ts�gos, csal�dszeret�, intelligenci�ja r�v�n felismeri a vesz�lyt, nem kell idom�tani csak tan�tani, megfelel� k�rnyezetben nyugodt, kiegyens�lyozott �letet �l, gyermekeink h� t�rsa �s bar�tja.

Az els� LEONBERGER k�ly�k („BELLA v. LERCHENBERG”) 1976 �sz�n �rkezett Ausztri�b�l. Ez�ltal lett Kardos Lajos �r (a Magyar Leonberger Klub Egyes�let aleln�ke) a fajta honos�t�ja Magyarorsz�gon (b�r ekkor m�g n�met juh�szkuty�t teny�sztett). A kis Leonberger nagyon sz�pen fejl�d�tt, a ki�ll�t�sokon �s a kutyaiskol�ban is j�l meg�llta a hely�t, de 3 �ves kor�ra kider�lt, hogy nem lehetnek ut�dai.

Kardos �r �ltal 1979-ben �jabb k�ly�k ker�lt az orsz�gba, mely megalapozta a magyarorsz�gi LEONBERGER teny�szt�st. A kutya neve „CHICCA v. PLEJADEN”, apja az egyik legszebb �s legt�bbet fedez� n�met kan „GHIPSY v. THERESIENHOF”.

�k tekinthet�k a mai napig szinte minden Magyarorsz�gon sz�letett Leonberger �s�nek!

A kutya, teny�szt�s�hez sz�ks�ges min�s�t�st (teny�szvizsg�t) �s a cs�p��z�leti (HD) vizsg�latot Ausztri�ban, vagy N�metorsz�gban kellett csin�ltatni, mert n�lunk ebben az id�ben ezekre nem volt lehet�s�g. Az International Leonberger Uni� nem fogadta �s a mai napig nem fogadja el a MEOE �ltal (nem a standard-et ad� orsz�g el��r�sainak megfelel�) v�gzett teny�szszeml�t.

Az OSZTR�K LEONBERGER KLUB, akkori eln�ke Peter Cejnek �r nagyon sok seg�ts�get ny�jtott a magyarorsz�gi teny�szt�s felt�teleinek megval�s�t�s�hoz. Az els� fedez�sek hazai kan hi�ny�ban nagyon �rdekes k�r�lm�nyek k�z�tt zajlottak. Magyarorsz�gr�l ebben az id�ben (1981) csak h�rom �venk�nt lehetett a hat�ron �tjutni. A fedez�s a hat�r magyar oldal�n t�rt�nt, ahova az osztr�k tulajdonos szabadon �thozhatta fedez� kanj�t. Az els� itthoni k�lyk�k 1981-ben sz�lettek meg Kardos �r teny�szet�ben, mely �t �v alatt Eur�pa �ltal elismert, �s keresett� v�lt „Kiserdei Kennel” n�ven.

Az els� igazi siker 1986-ban, Tullnban a Vil�gki�ll�t�son sz�letett, (ahol 115 leonberger vett r�szt) FAJTAGY�ZTES �s FIATAL VIL�GGY�ZTES kan Kiserdei Gigi. Ugyan itt FIATAL VIL�GGY�ZTES szuka Kiserdei Goldi. B�r�latokat t�bbek k�z�tt a N�met Leonberger Klub eln�ke Robert Beutelspacher speci�lb�r� v�gezte.

Az els� nemzetk�zi champion�tus megszerz�se is a Kiserdei Kennel n�vhez f�z�dik. Lelkes �va �s Koos Andr�s tulajdon�ban l�v� Kiserdei Caesar INTER CHAMPION lett. K�s�bb 1993-ban a Leonbergben a n�met klubki�ll�t�son, Sabine Klippel az egyik legsikeresebb n�met teny�szt� tulajdon�ban l�v� Kiserdei N�ra: FIATAL KLUBGY�ZTES c�met nyert.

1984-ben Petrov�nszky Mikl�s �r behozta az els� idegen kant (Asco v. Kugellinde) az akkori „Keletn�met” orsz�gb�l. 1985-ben k�lyk�k sz�lettek a m�sodik teny�szt�n�l is, egyre t�bb szuka tulajdonos kezdett el teny�szteni.

1991-ben hoztam N�metorsz�gb�l egy m�sik h�res teny�szt� (Rahel Schale „L�wengarten”) kennel�b�l egy holland vil�ggy�ztes ap�t�l sz�rmaz� 10 hetes kis Leonberger kant. H�rom �vesen Benka v. L�wengarten 1993-ban a budapesti Eur�pa ki�ll�t�son FAJTAGY�ZTES, �s �gy EUR�PA GY�ZTES c�met nyert! � �s ut�dai nagyban befoly�solt�k a magyar kuty�k min�s�g�t. Benka v. L�wengarten a j�v� sikeres teny�szt�s�nek z�loga lett. EUCH, ICH, HGrCH, HCH, HJCH Benka v. L�wengarten �s Kiserdei Jun� p�ros�t�s�b�l sz�letett Velencetavi-Oroszl�n Archy, �s Velencetavi-Oroszl�n Anzsi FIATAL EUR�PA GY�ZTES-ek lettek az 1993-as EUR�PA ki�ll�t�son. A Velencetavi-Oroszl�n Kennel tulajdonosa Scholtz Ildik�.

A sikerek r�szese volt az, els� magyar INTER CHAMPION szuka: Szentmih�lyi Leo Bori (Kennel tulajdonos: Bakonyi S�ndorn�).

Kennelemben az �rd�ghegyi�-Spinx Kennelben sz�letett, WCH, ICH, HGrCH, HCH, HJCH �rd�ghegyi-Spinx Akila az 1996-os Vil�gki�ll�t�son FELN�TT VIL�GGY�ZTES, FAJTAGY�ZTES kan volt. Ugyanezen a Vil�gki�llit�son Juh�sz Tibor �s Enik� tulajdon�ban l�v� �rdkincse Leona (Bacsa Lajos kenel tulajdonos) FELN�TT VIL�GGY�ZTES lett.

Az�ta a magyar kuty�k k�lf�ldi ki�ll�t�sokon sz�mtalan eur�pagy�ztes (Sissy-Haus Kennel tulajdonos: Kerekes M�ria �s Vida J�zsef), �s sz�mtalan vil�ggy�ztes (Matthiasberg Kennel tulajdonos: Nyitrai M�nika �s M�sz�ros Lajos) c�met �rtek el.

Ez n�h�ny megsz�llott leonberger kutyatulajdonos �s teny�szt� �rdeme, aki id�t �s p�nzt nem sajn�lva sok hazai �s k�lf�ldi ki�ll�t�sokon n�pszer�s�ti a fajt�t. Ennek a sikernek k�sz�nhet�, hogy az elm�lt �vekben t�bb teny�szt� is nagysiker� k�lf�ldi (N�met, Sv�d, Belga, Holland) kannal fedeztette szuk�j�t. Ezekb�l az almokb�l sz�letett-sz�letend� k�lyk�k �j v�rvonalakat hoznak a magyar �llom�nyba.

A mai napig kb. 30 db kuty�t hoztak be k�lf�ldr�l (Ausztria, N�metorsz�g, Hollandia, Sv�dorsz�g). Legal�bb ugyanennyi k�ly�k ker�lt Magyarorsz�gr�l k�lf�ldre A mai napig 88 teny�szetben sz�letett legkevesebb egy alom az orsz�gban, ami kb. 2100 k�lyk�t jelent. 1997-t�l �tlag 200 k�ly�k sz�letett �vente. A legt�bb k�ly�k 290 db, 2000-ben.

NY�LT LEV�L A LEONBERGER TULAJDONOSOKHOZ

A MAGYAR LEONBERGER KLUB EGYES�LET 1997-ben alakult, hogy egy t�borba t�m�r�tse a magyar Leonberger tulajdonosokat.
Az �llatteny�szt�sr�l sz�l� 1993. �vi CXIV. t�rv�ny v�grehajt�s�ra kiadott 64/1998. (XI.31.) FVM rendelet �rtelm�ben a F�ldm�vel�s�gyi �s Vid�kfejleszt�si Miniszt�rium Mez�gazdas�gi F�oszt�lya 2000. m�jus 18-�n kelt 54.613/1/2000. sz�m� hat�rozat�ban a Magyar Leonberger Klub Egyes�letet Ebteny�szt� Szervezetk�nt ismerte el. Az elismer�s a Leonberger kutyafajta fenntart�s�ra, t�rzsk�nyvez�s�re teljes�tm�ny�nek meghat�roz�s�ra a teny�szt�si program v�grehajt�s�ra, teny�szt�si adatok hiteles gy�jt�s�re, nyilv�ntart�s�ra, feldolgoz�s�ra, teny�szt�si dokument�ci� kiad�s�ra jogos�t fel, �s tesz felel�ss�. Teh�t Magyarorsz�gon t�rv�nyesen sz�rmaz�si igazol�sokat kiadni teny�szvizsg�t �s ki�ll�t�sokat rendezni a fajt�nkb�l csak a Magyar Leonberger Klub Egyes�let jogosult!

M.L.K.E. kialak�totta teny�szt�si programj�t (Teny�szt�si Szab�lyzat) egy �lland� el�re r�gz�tett rend szerint meghat�rozta a standard figyelembev�tel�vel a tov�bbteny�szt�sre felhaszn�lhat� Leonbergerek min�s�t�s�t (Teny�szvizsga Szab�lyzat). Ezzel p�rhuzamosan meghat�rozta a fajt�hoz tartoz�s krit�rium�t, a t�rzsk�nyvi oszt�lyba sorol�s felt�teleit, a T�rzsk�nyv a Sz�rmaz�si �s a Regiszter lapok tartalm�t (T�rzsk�nyvez�si szab�lyzat). �gy minden jelenlegi �s leend� Leonberger tulajdonos sz�m�ra egy�rtelm�v� v�lik az adatnyilv�ntart�s, a teny�szt�si szempont �rt�kel�se, �s szab�lyai, az ut�dok hovatartoz�sa. �gy alak�tottuk bels� rendszer�nket, hogy a teny�szt�svezet� (Dr. S�ver L�szl�) ir�ny�t�s�val, �s ellen�rz�s�vel a teny�szt�si programunk egys�gesen v�grehajthat� legyen. A Magyar Leonberger Klub Egyes�let neve garancia, hogy tagjai ne folytathassanak ig�nytelen szapor�t�st, �s mindent elk�vetnek az ut�dok figyelemmel k�s�r�se �rdek�ben.

Mi a teend�, hogy 2002-ben a fenti elv�r�soknak megfelel�en teny�szthess�k Leonbergereinket?

• a sz�l�knek rendelkezni�k kell 3 �st felt�ntet� sz�rmaz�si igazol�ssal

• teny�szvizsga bizony�tv�nnyal

• k�t CAC illetve CACIB ki�ll�t�si eredm�nnyel, kanok eset�ben a k�vetelm�ny k�t „kit�n�”, szuk�k eset�ben legal�bb k�t „nagyon j�” min�s�t�s, �s egy teny�szthet� eredm�nyt kimutat� HD-vizsg�lati lelet

• a teny�sz kennel n�vnek a M.L.K.E.-n�l nyilv�ntart�sba v�tele

• a szuk�k fedeztet�se el�tt a teny�szhely elfogad�s�t kell kezdem�nyezni, amely a teny�szt�si fel�gyel� l�togat�sa �s vizsg�lata sor�n t�rt�nik

• mind szuka, mind a kan tulajdonosok k�telesek a fedeztet�s el�tt meggy�z�dni arr�l, hogy a partner kuty�ja a M.L.K.E. teny�szt�si felt�teleinek megfelel, a fedez�sr�l igazol�st kell ki�ll�tani mindk�t kutya tulajdonos�nak

• az ell�s napj�t�l sz�m�tott 8 napon bel�l jelenteni kell az almot a t�rzsk�nyvez�si vezet� fel� egy nyomtatv�nyon

• a k�lyk�ket az alapvet� immuniz�l�s el�tt legal�bb k�t alkalommal f�regtelen�teni kell

• alomelfogad�si protokollt kell k�rni a k�lyk�k 9 hetes kor�ban, ekkor a k�lyk�k minim�lis s�lya az �lethetek sz�ma kilogrammban

• fentiek hi�nytalan megl�te eset�n minden k�lyk�t k�telez� a M.L.K.E. �ltal elfogadott azonos�t� (tetov�l�s) jellel ell�tni

• a Sz�rmaz�si Lap csak az alomelfogad�si protokoll megl�te eset�n adhat� ki.