A n�met juh�szkutya
teny�szt�s napjainkban

Besz�lget�s Szegv�ri Ferenccel az MNJK eln�k�vel

A k�l�nb�z� kutyafajt�kat annak idej�n meghat�rozott feladatok elv�gz�s�re alak�tott�k ki, �gy minden k�llemi t�nyez�nek gyakorlati funkci�ja is volt. A yorkshire terrier sem v�letlen�l lett ilyen kicsi, hiszen szeg�ny munk�sok kuty�jak�nt nem fogyaszthatott sokat, s a b�ny�ba sem lett volna c�lszerû egy bern�thegyi m�retû j�sz�got letuszkolni, hogy ugat�s�val jelezze a s�jt�l�g-vesz�lyt. Ugyan�gy a bullmasztiff hatalmas teste is adott c�lt szolg�lt, hogy a kutya led�nthesse �s fogva tarthassa a vadorz�t a vad�r meg�rkezt�ig, de m�gsem lehetett korl�tlan s�ly�, hiszen akkor nem tudta volna utol�rni a menek�l�t. A t�rsadalmi, gazdas�gi v�ltoz�sok a kutyafajt�k szerep�t, s�t olykor magukat a kutyafajt�kat is megv�ltoztatt�k, illetve az emberi gyarl�s�g �s a p�nzszerz�snek a teny�szt�sben j�tszott jelent�s szerepe r�v�n a legt�bb munkakutyafajta kett�v�lt, ki�ll�t�si- �s munkat�pusra. Se szeri, se sz�ma a f�c�nra k�z�mb�s csodasz�p retrievereknek vagy a f�l�s �s agressz�v dobermannoknak. Napjainkban term�szetesen egyre kevesebb embernek van sz�ks�ge p�ld�ul vad�szkuty�kra, a kutya els�sorban m�r „csak” t�rsunk a mindennapokban. De lehet-e az ember legjobb bar�tja egy gyenge idegzetû, �r�kletes betegs�gekt�l szenved� n�gyl�b�?

A n�met juh�szkuty�t, anno t�bb mint sz�z �ve, igen c�ltudatosan alak�tott�k kiv�l� munkakuty�v�. „A juh�szkutya-teny�szt�s munkakutya-teny�szt�s, �s mindig is annak kell maradnia, k�l�nben t�bb� m�r nem juh�szkutya-teny�szt�s,” mondta Max von Stephanitz, akinek a vil�g a n�met juh�szkuty�t k�sz�nheti. Ennek ellen�re ebben a fajt�ban is vil�gosan megfigyelhet� az �n. ki�ll�t�si- �s munkavonalakhoz tartoz� kuty�k elt�r� k�lleme, amely m�g a laikus sz�m�ra is szembetûn�. A l�tsz�lag megoldhatatlan probl�m�t okoz� folyamat valamikor a nyolcvanas �vek elej�n kezd�d�tt, de meg�rt�s�hez kor�bbra kell visszamenn�nk a fajta t�rt�net�ben.

Egy adott kutyafajt�t kialakul�sakor hasonl� t�pus� emberek csoportja �lmodta meg, �gy az t�bbek k�z�tt valamely szubjektum kivet�l�se; m�st ig�nyelnek kuty�ikt�l a csivava-tart�k, mint mondjuk a rottweilert kedvel�k. Am�g egy fajt�t ugyanolyan karakterû emberek kezelnek, mint akik l�trehozt�k, az nem, vagy csak kism�rt�kben v�ltozik. Ezen k�v�l a t�rt�nelmi kor is meghat�roz�. A n�met juh�szkutya eset�ben megv�ltoztak, lazultak a t�rsadalmi elv�r�rok, illetve cs�kkent a gyapj� ir�nti kereslet, �gy a hatalmas birkany�jak is eltûntek, ezzel p�rhuzamosan viszont n�tt a szolg�lati kuty�k ir�nti ig�ny. Ezek a kuty�k azonban a teny�szt�s sz�m�ra elvesztek, hiszen a k�lyk�k szocializ�l�sa igaz�n csak „kis�zemben” megy, hi�ba pr�b�lkozik teny�szt�ssel a rend�rs�g vagy a katonas�g. Teh�t a n�met juh�szkutya-�llom�ny term�szetes, juh�sz melletti szelekci�s k�r�lm�nyei megszûntek. Pedig ez a k�rnyezet hozta l�tre a vil�g legintelligensebb kutyafajt�it, a juh�szkuty�kat. Gondoljunk csak bele, a f�eml�s, vagyis az ember, n�v�nyev�ket �riztet egy h�sev� ragadoz�val! Eme ellentmond�s kezel�s�hez nagyon �rtelmes l�nyre van sz�ks�g: a kuty�ra.

A n�met juh�szkutya anyaorsz�gbeli egyes�lete, az SV vezet�s�ge tiszt�ban volt vele, hogy nem csak a „hardware-rel”, a kutya k�llem�vel kell foglalkozni, hanem a „software-t” is fejleszteni kell. A h�romf�zis� munkavizsg�kkal �s versenyekkel ugyanazt a ment�lis szintet lehet fenntartani, mint a ny�jak melletti munk�val. A n�met juh�szkutya karakteres, �n�ll� �l�l�ny, m�gis al�rendeli mag�t az embernek. De nem v�grehajt�, hanem egy�ttmûk�d� t�rsa gazd�j�nak, azzal k�tszem�lyes falk�t alkotva. Idegrendszere egy Forma-1-es versenyaut�hoz hasonl�that�, mely pillanatok alatt felgyorsul, de ugyanolyan gyorsan le is tud f�kezni. A n�met juh�szkutya igen gyorsan inger�leti �llapotba ker�l, de hamar meg is nyugszik. Az �rz�-v�d� munk�hoz pedig nyugodt, terhelhet� kutya kell. M�s fajt�k esetleg k�nnyen felp�r�gnek, de azt�n alig lehet �ket „le�ll�tani”.

A teny�szt�snek arr�l kellene sz�lnia, hogy olyan k�lyk�k sz�lessenek, melyek �sei gener�ci�kon kereszt�l megfeleltek a ny�jak melletti munk�t helyettes�t� vizsg�knak �s vizsg�latoknak. Mindez�rt a teny�szt�si szervezet felel�s, mely a k�l�nb�z� vizsg�kat �s eg�szs�g�gyi szûr�seket elv�gzi illetve elv�gezteti a teny�szt�kkel. A n�met egyes�let, az SV, �s ennek megfelel�en a hazai MNJK k�l�nb�z� vizsg�kkal teszteli a kuty�k kik�pezhet�s�g�t. A legalapvet�bb ilyen „szûr�” az engedelmes vizsga. A kitart�spr�b�n 20 kil�m�tert kell futnia a kuty�nak, majd engedelmess�gi feladatokat v�grehajtania. A teny�szki�ll�t�sokon a hivatalos fajtale�r�shoz (standard) m�rik a kuty�k k�llem�t, de egyben viselked�s�ket is vizsg�lj�k. A b�r�, vagyis az �llat sz�m�ra ismeretlen ember alaposan �ttapogatja, esetleg egy mapp�val az asztalra csap, s�t azt is megfigyelik, l�v�shangra hogyan reag�l a kutya. Mindezek mellett eg�szs�g�gyi vizsg�latok is k�telez�ek, p�ld�ul a cs�p��z�let-r�ntgen, melynek eredm�ny�t�l is f�gg egy kutya teny�szthet�s�ge. A n�met juh�szkutya-�llom�ny „szûr�inek” koron�ja a K�rung, azaz a teny�szszemle. Haz�nkban is vannak k�rungmesterek, akik egy adott k�rzet teny�sz�llom�ny�t kezelik. Munk�jukat a begyûjt�tt eredm�nyek statisztik�i is seg�tik, �gy javaslatot tehetnek, melyik kuty�t kivel �rdemes p�roztatni.

Az �vente megrendezett Bundessiegerzuchtschau-n t�bb ezer kutya vonul fel, �gy a k�v�l�ll� is k�pet alkothat arr�l, holt tart az anyaorsz�g teny�szt�se. A l�tsz�m t�red�k�t alkot� kiv�lasztott kitûn� kuty�k meghat�roz� szerepet j�tszanak a teny�szt�sben, a kanok a ki�ll�t�st k�vet�en pillanatok alatt keresett apa�llatokk� v�lnak.

K�r�lbel�l a nyolcvanas �vek elej�t�l a n�met juh�szkutya teny�szt�s�ben is egyre meghat�roz�bb szerepet kezdett j�tszani a p�nz.

A b�r�k szerepe hatalmas, a Siegerschau �ri�si felel�ss�g �s lehet�s�g is egyben. A nyolcvanas �vek elej�t�l fokozatosan az ut�bbi kezdett domin�lni. A folyamat sor�n egy divatir�nyzat v�lt meghat�roz�v�. Elkezdt�k a rajzos, fekete h�ttakar�s, ink�bb cser sz�nû egyedeket favoriz�lni, az egy�b sz�nû p�ld�nyok pedig h�tt�rbe szorultak. A k�llemki�ll�t�sok felsz�ness� v�ltak, ehhez j�rultak m�g a csak pap�ron letett munkavizsg�k �s a hamis t�rzsk�nyvek (melyekre napjainkban egy�rtelmûen f�ny der�l a k�telez� DNS-vizsg�latoknak k�sz�nhet�en.) Egyre csak sz�lettek a rajzos k�lyk�k, melyek m�r nem mentek �t minden k�telez� szûr�n, �gy nem volt neh�z sz�p egyedeket produk�lni. Azoknak viszont, akik ragaszkodtak a k�llem- �s jellemvizsg�latok lelkiismeretes betart�s�hoz, sokkal nehezebb dolguk volt, hiszen nemcsak j� k�llemû, de kiegyens�lyozott, terhelhet� n�met juh�szkuty�kat akartak teny�szteni. Lassan k�t, k�llem�ben elt�r� t�pus kezdett kialakulni a fajt�n bel�l.

A fajta eredeti �rt�keit vesz�lyeztet� tendenci�ra szerencs�re felfigyelt az SV jelenlegi vezet�s�ge, �s megtette a sz�ks�ges l�p�seket. 1999 j�liusa �ta p�ld�ul k�telez� az egyedek DNS-vizsg�lata, illetve bevezett�k az „Universalsieger” c�met, melyet csak az a kutya kaphat meg, mely eredm�nyesen szerepel a Bundessiegerschau-n �s a Bundessiegerpr�fung-on egyar�nt. (Ut�bbi a legmagasabb szintû, h�romf�zis� munkakutya-bajnoks�g N�metorsz�gban. A szerk.) Az int�zked�sek fokozatos hat�s�t mutatja, hogy a Siegerschau-n tavaly egy ordas kan m�r m�sodik tudott lenni. Azonban, ahogy Hermann Martin fogalmazott, az SV egy hatalmas haj�, mely nem k�pes gyors fordulatra… Hogy lass�, de hat�rozottra igen, azt majd a j�v� d�nti el.

Eifert Anna

Az SV munk�j�nak egyik jelent�s �s felel�ss�gteljes r�sze a b�r�k k�pz�se. Ak�r, k�llem-, ak�r teljes�tm�nyb�r� szeretne valaki lenni, hossz� �s f�radts�gos utat kell megtennie. A b�r�jel�ltekkel szembeni elv�r�sok nagyon magasak, �s nem v�letlen�l: a fajta k�llemi �s k�pess�gbeli fejl�d�se csak akkor biztos�tott, ha a teljes�tm�ny illetve a k�llem szempontok meg�t�l�se szigor�an az Egyes�let �ltal el��rt szempontok alapj�n t�rt�nik. A standard �s a vizsgaszab�lyzatok alapos ismerete mellett a b�r�jel�lteknek gyakorlati tud�sukr�l is tan�s�got kell tenni�k. Aki p�ld�ul SV k�llemb�r� (SV-Zuchtrichter) szeretne lenni, annak az al�bbi k�vetelm�nyeknek kell megfelelnie: • legal�bb 30 �ves �letkor • legal�bb �t�ves SV-tags�g • akt�v teny�szt�- �s ki�ll�t�i m�lt • 10 alom a tulajdon�ban l�v� kennelb�l • 10 teny�szszeml�zett (K�rung) kutya 5 k�l�nb�z� alomb�l • felel�ss�gteljes munka az SV helyi csoportjaiban • eredm�nyes r�szv�tel a leend� k�llemb�r�knak szervezett szemin�riumon • kik�pz�i tev�kenys�g; eredm�nyesen levizsg�ztatott kuty�k