V�r�s sz�ps�g
Az �r szetter

V�r�s kutya, v�r�s l�, v�r�s ember egy sem j�? Ha van is valaki, aki hisz ennek a mond�snak, egy csod�latos �r szetter azt is meggy�zn� ennek ellenkez�j�r�l.

     Õ a szetterek arisztokrat�ja, mondj�k a fajta elk�telezettjei; de nem kell k�l�n�sebb szetter-rajong�nak lenni ahhoz, hogy lenyûg�zz�n minket ennek az eleg�ns kuty�nak a sz�ps�ge, s visszafogottan temperamentumos, kedves viselked�se. Okos pillant�sa, mahag�ni sz�ne, s a fajta standardj�ben is r�gz�tett bar�ts�gos term�szete �s vad�szatra val� hajlam�b�l ad�d�an az �r szetter a vad�szok �s az egyszerû v�roslak�k sz�v�t egyar�nt k�pes megnyerni.
     A fajta t�rt�nete a XVIII. sz�zad elej�re ny�lik vissza. Szinte k�ts�get kiz�r�an �ll�that�, hogy a szetterek az �n. nagy mezei sp�nielekb�l alakultak ki, melyeket gyakran „keres�” vagy „madar�sz�” kutyak�nt eml�t a korabeli szakirodalom. Akkoriban, a fegyver �s a l�por elterjed�s�ig, a sz�rnyasvad�szat h�l�val vagy s�lyommal t�rt�nt. A kutya feladata a vad felkutat�sa �s jelz�se volt. A vad�sz el�re k�ldte kuty�j�t, arra a ter�letre, ahol sz�rnyasvadat sejtett, majd miut�n a kutya vadszagot �rzett, meg�llt, s felemelt l�bbal jelezte gazd�j�nak a „tal�latot”. Ezut�n nagyon �vatosan eg�szen a madarak k�zel�be k�szott, s akkor a vad�sz h�l�t dobott a jelzett ter�let f�l�, azaz a madarakra illetve a kuty�ra is. A l�fegyverek elterjed�s�vel azonban m�dosult a vad�szkuty�k feladata is. Olyan kuty�ra volt sz�ks�g, mely meg�llja a vadat, jelzi a mad�r hely�t, „r�h�z”, vagyis felveri a madarakat a vad�sz pusk�ja el�. Val�sz�nûleg a spanyol �r�k�s�d�si h�bor� sor�n az angolok k�l�nb�z� vad�szkuty�kat is hoztak magukkal Spanyolorsz�gb�l, s ezekkel a pointer t�pus� vad�szkuty�kkal keresztezt�k saj�t sp�nieljeikkel. Nagy-Britanni�ban n�gy szetter fajta alakult ki: az angol, a gordon, a v�r�s-feh�r �s a v�r�s �r szetter. Mivel �rorsz�gban nem volt b�s�gesen sok vad, r�ad�sul az id�j�r�s is igen zord olykor, a helyi vad�szkuty�k munk�ja sokszor f�raszt�bb �s nehezebb volt t�rsaik�n�l. �gy az �r szetternek kitart�nak �s er�snek kellett �s kell lennie, s gyors, v�gt�z� temp�j�t akkor is meg kell tartania, ha kev�s a vad illetve csak nagy t�vols�gban, sz�tsz�rtan helyezkedik el. Az Irish Red Setter Club 1882-ben alakult, s �gy h�rom �vre r� sz�letett meg az els� hivatalos fajtale�r�s, melyet vad�szok �ll�tottak �ssze �s fogalmaztak meg. A v�r�s szetterek els� ismert teny�szt�je de Freyne volt, aki 1793-t�l hetven �ven �t foglalkozott a fajt�val, s kuty�ir�l saj�t t�rzsk�nyvet vezetett, az egyes egyedekre vonatkoz� k�l�n feljegyz�sekkel.
     Sz�mtalan m�s – nemcsak vad�szkutya – fajt�hoz hasonl�an, napjainkban igen elt�r� a vad�szatokon �s a ki�ll�t�sokon l�that� �r szetterek k�lleme. Szinte k�t k�l�nb�z� t�pusr�l lehet besz�lni, pedig alapvet�en csak egyetlen t�pus l�tezhet, az, amelyet a fajta standardje meghat�roz. Pedig m�g a XX. sz�zad elej�n sem lehetett munka- illetve ki�ll�t�si t�pusr�l besz�lni. T�bb korabeli fot� is fennmaradt a Red Setter Clubot alap�t� Millner ezredes �s a fajt�val foglalkoz�k sz�m�ra szint�n fontos Mechan tiszteletes kuty�ir�l; mindegyik�k akt�van vad�sz�, m�gis eredm�nyes ki�ll�t�si kutya volt. Szerencs�re az�rt napjainkban is vannak olyan teny�szt�k, akik sikeresek kett�s c�llal („dual purpose”) teny�sztett kuty�ikkal.
     A szetterek munk�ja igen nagy �nfegyelmet k�vetel a kuty�kt�l, sok helyzetben eredend� zs�km�nyol� �szt�n�knek teljesen ellentmond� magatart�st kell tan�s�taniuk. F� profiljuk az apr�vad, f�leg a sz�rnyasvad megkeres�se �s jelz�se. Sokan �gy k�pzik szetter�ket, hogy az teljesen „ny�ltiszta” legyen. Ez azt jelenti, hogy pl. fogolyvad�szaton hi�ba ugrik fel a kutya orra el�tt egy nyuszi, annak nem szabad ut�na vetnie mag�t, hanem tov�bb kell keresnie a sz�rnyasvadat. Szeg�ny szetter r�ad�sul a megtal�lt foglyot sem �ld�zheti, hanem azt csak jeleznie illetve a gazda pusk�ja el� terelnie szabad.
     Ak�r vad�szkuty�t, ak�r csal�di kedvencet akarunk faragni szetter�nkb�l, a kutya alapvet� engedelmess�g�hez tartozik a beh�v�s �s fektet�s megb�zhat� v�grehajt�sa. Egy vad�szkuty�n�l elengedhetetlen k�vetelm�ny a parancsok felt�tlen v�grehajt�sa, de a h�tk�znapokban is felett�bb hasznos, ha legal�bb a fenti k�t feladatot biztosan v�grehajtja kuty�nk. Az �r szetter vad�sz�szt�ne ugyanis b�rmelyik pillanatban el�t�rhet, s esetleg egy �rtatlan galamb okozhatja kuty�nk v�g�t, mikor is az a madarat �ld�zve egy aut� al� rohan. A leend� vad�szkuty�kat m�r k�ly�kkort�l �gy szoktatj�k, hogy semmit sem �ld�zhetnek, de ez egy lak�telepen �l� szettern�l is hasznos m�dszer lehet. Ha s�t�ltat�s k�zben kuty�nk pl. macska ut�n iramodna, fektess�k le, dics�rj�k meg. A megel�z�s mindig k�nnyebb, mint a sorozatosan elrohan�, vad�szaton beugr� kuty�t leszoktatni a nemk�v�nt viselked�sr�l. �rdemes beszerezni egy olyan s�pot, melynek egyik v�g�vel egyenletes, m�sik v�g�vel trill�z� s�pjelet lehet kiadni. Az egyenletes s�pjel jelentse a „hozz�m”, a m�sik a „fekszik” vez�nysz�t. �gy a kuty�t viszonylag t�volr�l is lehet ir�ny�tani. Hogy a d�nt� pillanatban ne kelljen a zseb�nkben kotor�szni, a s�pot akasszuk zsin�ron a nyakunkba.
     A megb�zhat� engedelmess�gre a szetterek nagy mozg�sig�nye miatt is sz�ks�g van, hogy kuty�nkat kell�k�ppen, szabadon megmozgathassuk. �r szettert csak sportos gazda v�lasszon, mert egy ilyen kuty�nak legal�bb napi egy-k�t �ra alapos mozg�sra van sz�ks�ge. Egy kert, ak�rmilyen nagy is, �nmag�ban nem el�g, hiszen kuty�nk bolond lenne egyed�l k�rbe-k�rbe szaladg�lni. Egy kis bicikliz�s, gyalogl�s, kocog�s azonban nemcsak a kuty�nak hasznos. De nemcsak fizikai, szellemi elfoglalts�gra is sz�ks�ge van egy szetternek. Tegy�k le vele az engedelmes vizsg�t, vagy j�rjunk vele agility-edz�sre, hiszen nem minden szetter-tulajdonosnak �ll m�dj�ban vad�szni kuty�j�val, de a szetter illetve vad�szkutya klubok hobbi-kuty�soknak is k�n�lnak vad�szkutya-tanfolyamokat.
     Az �r szetter eleven, kiegyens�lyozott, ar�nyos fel�p�t�sû kutya. Jellegzetess�ge a rendk�v�l tetszet�s, megnyer�, kifinomult k�ls� �s a rendk�v�l akt�v, f�radhatatlan k�szs�g, hogy b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt felkutassa a vadat. Az �r szetter feje sohasem lehet neh�z, durva. Az ide�lis fej hossz� �s sz�raz, de nem keskeny vagy hegyes orr�. A koponya ov�lis, a tark�b�b jellegzetesen kifejezett. A tark�b�bt�l a stopig illetve a stopt�l az orrhegyig terjed� t�vols�g egyenl�, az arcorri r�sz k�zepesen m�ly. Az orr sz�ne mahag�ni, s�t�tbarna vagy fekete. Az �r szetter f�le k�zepes m�retû, finom, alacsonyan tûz�tt. A sz�rzet a fejen, az el�ls� l�bakon �s a f�l�n r�vid �s finom, a test �s a l�bak t�bbi pontj�n k�zepesen hossz�, g�nd�rs�gt�l lehet�leg mentes. A sz�rzet a hason sz�p z�szl�t form�z, mely folytat�dhat a mellkason �s a torokt�j�kon. Az �r szetter sz�rzete egysz�nû, m�ly v�r�sbarna-mahag�ni. Apr� feh�r folt a mellkason, torokt�j�kon, az �llon vagy a l�bujjakon megengedett. �rdekess�g, hogy az �r szetter standardje nem �r el� semmilyen m�rethat�rt, sem a kuty�k s�ly�t, sem azok magass�g�t nem hat�rozza meg. Az amerikai fajtale�r�s szuk�kn�l kb. 63, kanokn�l kb. 68 centim�teres marmagass�got �r el�, az �r szetter s�ly�t pedig 27–32 kil�grammban adja meg.

K�p �s sz�veg:
Eifert Anna

A r�gebbi v�ltozat: V�R�S- FEH�R �R SZETTER

     Ha �r szetter, akkor v�r�s? Nem felt�tlen�l, lehet v�r�s-feh�r is, s�t, ez a v�ltozat r�gebbi az egysz�nû v�r�sn�l! Az �rorsz�gi Nash csal�d c�mer�ben p�ld�ul h�rom v�r�s-feh�r �r szetter l�that�, a bontmerroni Sir Thomas Staples pedig m�r a VIII. sz�zadban tartott v�r�s feh�reket.
     Ak�rhogyan �lljon a dolog, a XX. sz�zad fordul�j�t�l kezdve az egysz�nû v�ltozat egyre n�pszerûbb� v�lik az Atlanti-�ce�n mindk�t partj�n, �rorsz�g isten h�ta m�g�tti vid�keire szor�tva vissza foltos unokatestv�r�t. Mindazon�ltal a v�r�s-feh�r nem tûnt el soha. Minthogy ez a sz�n recessz�v, foltos p�ld�nyok egysz�nû almokban is el�fordulnak alkalmakk�nt. Akadnak �r vad�szok, akik sz�vesebben vad�sznak ezekkel a tarka kuty�kkal, mivel jobban figyelemmel k�vethet�k, k�nnyebben megl�tni, merre is j�rnak.
     Az 1970-es �vek elej�n az �r kennel klub elhat�rozta, hogy �jj��leszti az �r v�r�s-feh�r szetter klubot. Ez a sz�nv�ltozat ezekben az id�kben h�t (!) regisztr�lt p�ld�nnyal indult meg, hogy v�g�l felverekedje mag�t �s teljes elismer�st nyerjen. A v�r�s-feh�r szettert ma m�r �n�ll� fajt�nak tekintik.
     A k�t vari�ns term�szete, l�nye �s k�lleme rendk�v�l hasonl�t, akad azonban n�h�ny csek�ly elt�r�s is k�z�tt�k. A v�r�s-feh�r f�le p�ld�ul magasabban tûz�tt, t�rzse valamivel r�videbb, sz�lesebb �s kompaktabb, s kevesebb a sz�rtakar�n a „z�szl�”. (Persze a gyakorl� vad�sz a ki�ll�t�s rajong�j�val ellent�tben jobban szereti, ha kuty�j�n nem olyan sok a hossz� sz�r.)
     A tarka v�ltozat term�szet�t tekintve �ppen olyan v�gked�lyû, �letvid�m, mint v�r�s unokafiv�re, idegenekkel szemben azonban n�mileg bar�ts�gtalanabb. A v�r�s-feh�r meggondolja, megfontolja, miel�tt valakit a bar�ts�g�ba fogad...
     Ezek a kuty�k a mai napig jeles vad�szebek, k�l�n�sen kitart�sukr�l h�resek. �ll�t�lag m�g mindig k�pesek lenn�nek arra, amire egyik �s�k, amely annak idej�n egy mezei pr�ba alkalm�val tizenhat kilom�tert futott gazd�ja kocsija ut�n, k�s� este pedig ugyanezt a t�vols�got hazafel� is a kocsi mellett futva tette meg!