Egy kolostor kutyi
Hatalmas fl, melankolikus tekintet – s rncok minden mennyisgben. A bloodhound vagy Chien de St. Hubert, azaz magyarul az angol vreb nem mindennapi kutya. Megjelense az egyik ember szmra impozns, erteljes, nemes, komoly s tiszteletremlt, mg a msik ember szmra akr egyenesen visszataszt. Az viszont biztos, hogy a bloodhound eredete egyike a legrdekesebb s legklnlegesebb fajtatrtneteknek, melyben legenda keveredik valsggal.
Az angol vreb szrmazst egszen a nyolcadik szzadig nyomon lehet kvetni, s a leghresebb vonal a fajta magyar illetve angol elnevezse ellenre Belgiumbl ered, mgpedig egy kolostorbl. Egy legenda szerint egy klnsen vadszatkedvel nemes, Francois Hubert egy napon hres, sajt tenysztsû kutyival indult vadszni. Az erdben hirtelen egy ltomst vlt megjelenni, egy csodlatos szarvast ltott maga eltt, egy arany kereszttel a szarvai kztt. Ez olyan nagy hatssal volt a frfira, hogy gazdag nemes ltre szerzetesnek llt s kolostort alaptott. Szz vvel halla utn, 825-ben szentt avattk, s azta Szent Hubert a vadszok vdszentjnek szmt. A vadszkutyk tenysztse azonban szzadokon t folytattk a kolostorban. Ezek a fleg fekete kutyk kivl csapz munkjukrl voltak hresek. Lassan, pontosan s kitartan dolgoztak. Kivl szaglsuk miatt fleg hideg nyomon vetettk be ket.
De mirt is hvjk angol vrebnek ezt a belga fajtt? Mikor Hdt Vilmos 1066-ban Franciaorszgon keresztl Angliba rkezett, St. Hubert kutykat is vitt magval. A St. Huber kolostor kzel 700 ven keresztl minden harmadik kutyaprt a francia kirlynak kldtt, aki viszont I. Erzsbet angol kirlynnek ajndkozott tovbb jprat ezekbl a kutykbl. gy viszonylag sok pldny kerlt Angliba, ahol kellkppen rtkeltk e vadszkutyk kivl kpessgeit. Az igazi St. Hubert vonal egszen a XIX. szzadig fennmaradt, de szmtalan ms kopfajtt tenysztettek ki bloodhound-keresztezsekbl. A kevsb kedvelt fehr pldnyokat pldul francia kutykkal kereszteztk, gy alakult ki a Talbot, mely aztn szintn Angliba kerlt. Mikor azonban a birtokok s erdk mrete lecskkent, inkbb a rkavadszat vlt divatt, gy a bloodhound munkjt a gyorsabb rkakop vette t, melyet ksbb a beagle s ms kisebb kopk is kvettek.
Kivl szimatnak ksznheten az angol vrebet a XVI. szzadban emberi nyomok kvetsre is hasznltk. Olyan nagyra becsltk e kutyk munkjt, hogy trvny biztostotta joguk volt brmely hzba belpni s a nyomot zavartalanul kvetni. Ha valaki megtagadta a kutyk belpst, bûnss vlt, akr volt kze az adott bûngyhz, akr nem. A kutyk bevetse nagy elrettent ervel brt, mert a trvnyszeg jobban flt attl, hogy fnyes nappal a sajt otthonban leplezik le, mintha sttben a tetthelyen kapjk rajta. Bûnzket s szkevnyeket felkutat munkja miatt sok ember kpzeletben bestilis fenevadknt lt a fajta, mely vadul csaholva s acsarogva ldzi az embereket. Ezt a kpet aztn bizonyos filmek is fokoztk, pl. a Tams btya kunyhja egyik feldolgozsa, holott a vreb csupn a nyomot kvette mint egykori vadszkutya, s ha megtallta a keresett szemlyt, annak csak a kutya rmteli nyalakodstl kellett rettegnie, s nem annak harapstl.
A XIX. szzad kezdetn mr valsznûleg nagyon lecskkent a bloodhound populcija, csak a kutyakilltsok elterjedse bresztett nmi rdekldst, de aztn a msodik vilghbor vgkpp a kihals szlre sodorta a fajtt. Vr frisstsknt rkakopval kereszteztk, ami mint utlag kiderlt, nem hasznlt a fajtnak. A Brighton s a Barsheen kennelek azonban tradicionlisan eredeti vonalakkal tenysztettek, nekik ksznhet, hogy a fajta megrizte eredeti nemes tpust.
Br kevs orszgban hasznljk vadszatokon a vrebet, azrt nem vlt teljesen munkanlkliv. Az amerikai rendrsg a legnehezebb keressi munkknl alkalmazza ket, mikor mr ms fajtk mr csdt mondanak. Ha bûnzket keresnek, egy rz-vd kutyt is bevetnek, melyet az akci vgn elrekldenek, hiszen a vreb tlsgosan bartsgos egy hatrozott rendri fellpshez.
A St. Hubert kutya nem val szûk garzonlaksba, a vrosi lrmt s zsfoltsgot nem neki talltk ki. Ugyangy nem szabadna csupn kennelben tartani, szksge van a falkjval val kontaktusra, melyet gazdja s annak csaldja jelent szmra.
Szeret a szabadban tartzkodni, ahol olykor szabad folyst enged nem is olyan lomha mozgsnak, ami egy polt kerten mly nyomokat hagyhat. Szrzett knnyû polni, csak t kell nha keflni, srte vagy gumikefvel. Etets utn azonban meg kell tiszttani szjt, lebernyegeit, illetve gyakran a fle is belelg a tlba. Lteznek olyan specilis kutyatnyrok – killtsokon alkalmazzk pl. spnieleknl – melyeknek szle fedett, csak kzpen van egy nyls, melybe ppen mg belefr a kutya pofja, gy gy tud inni, hogy nem vizezi ssze a flt. |