Bearded collie

A bearded vagy m�s n�ven szak�llas collie kialakul�s�nak rekonstru�l�s�t t�bb t�nyez� is nehez�ti. Miel�tt hivatalosan elismert, t�rzsk�nyvezett fajt�v� v�lt volna, gyakorlatilag annyi n�vvel illett�k, ah�ny r�gi�ban haszn�lt�k �s teny�sztett�k; h�vt�k sk�t, felf�ldi �s hegyi collie-nak, de egyszer�en sheperd’s cur-nak vagy drover’s dognak is. Az eur�pai kontinens, s�t �szak-Afrika ter�let�n is kialakultak a bearded collie-hoz nagyon hasonl� sz�rzet� �s fel�p�t�s� juh�szkuty�k, Franciaorsz�gban p�ld�ul a pireneusi juh�szkutya, Afrik�ban az egyiptomi juh�szkutya (amrit). A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az egyiptomi nagyk�vet r�v�n ker�lt n�h�ny amrit Angli�ba. Egyik�k k�l�n�sen nagy felt�n�st keltett, ugyanis a korabeli The Field cikke szerint az egyiptomi kutya k�lseje hajsz�lra megegyezett az angol-sk�t hat�rvid�ken haszn�latos beardie-�vel. James Bourchier erre alapozza feltev�s�t, miszerint a brit szigetek bozontos, nagysz�r� p�sztorkuty�i a r�maiak �ltal �szak-Afrik�b�l hozott ebekb�l alakultak ki. M�s te�ri�k szerint angolsz�sz telepesek hozt�k magukkal azokat a bozontos juh�szkuty�kat, melyekt�l a bearded collie �s a bobtail is sz�rmazik. Iris Combe, a brit szigetek p�sztorkuty�inak kiv�l� ismer�je megk�rd�jelezi e k�t fajta rokons�g�t, amit viszont az�rt is neh�z bizony�tani, mert a beardie hivatalos fajt�v� v�l�s�nak sor�n n�h�ny bobtailt is kevertek az �llom�nyba.

Iris Combe egy�bk�nt a szak�llas collie sk�t eredet�ben is k�telkedik, feltev�seit sz�lesk�r� kutat�sokra alapozva. Egy terel�versenyen egy northumberland-i gazd�val tal�lkozott, akinek csal�dja gener�ci�k �ta teny�sztett �s haszn�lt beardie-ket. A farmer elmond�sa szerint, melyet m�s forr�sok is meger�s�tenek, Anglia �s Sk�cia kereskedelmileg nem �rintkezett egym�ssal eg�szen 1603-ig, mikor VI. Jakab sk�t kir�lyt I. Jakab n�ven angol kir�lly� koron�zt�k. Nem telt bele egy �vsz�zad, �s vir�gz� agr�rkereskedelem folyt a k�t orsz�g k�z�tt. A northumberland-i gazda szerint minden bizonnyal l�tezhetett egy �si p�sztorkutya-t�pus a megy�j�kben, de nem sk�t eredet�. A hat�r t�loldal�r�l �rkez� kuty�k csup�n a XIX. sz�zadban honosodtak meg, ezeket h�vt�k �n. Galloway t�pusnak.

A k�l�nb�z� kuty�s vagy �llatteny�szt�si t�m�j� k�nyvek sem ny�jtanak sok seg�ts�get a bearded collie t�rt�net�t kutatva. Az 1907-ben megjelent The New Book of Dog egyik fejezet�ben James Dalgliesh utal ugyan a sk�t vagy felf�ldi collie-ra, de sz�rmaz�s�t nem �rinti. Szerinte Peebleshire a beardie igazi haz�ja, ahol a fajta patr�nusa, Sir Walter Thorburn minden �vben a mez�gazdas�gi ki�ll�t�sokon k�l�nd�jjal jutalmazta a legszebb, p�sztor tulajdon�ban l�v� bearded collie-t. Sajnos a k�nyv el�szav�ban a kiad� Robert Leighton �szint�n bevallja, hogy az „irodalmi harm�nia” �rdek�ben n�mi v�ltoztat�st, t�rl�st �s kieg�sz�t�st hajtott v�gre az egyes fejezeteken, �gy a m� nem tekinthet� teljesen hiteles forr�snak. (Iris Combe p�ld�ul csup�n egy-k�t bearded collie-val tal�lkozott Peebleshire-ben, a sk�t felf�ld�n pedig egyetlen eggyel sem, �gy szerinte a felf�ldi megnevez�s ink�bb a Galloway felf�ldre utalhat.) 1971-ben jelent meg az els� �n�ll� k�nyv a fajt�r�l, Mrs. Willison toll�b�l, aki azonban csak m�sok felt�telez�sit ism�tli, nincs �n�ll� te�ri�ja a beardie eredet�t illet�en.

Combe szerint az angol-sk�t hat�rvid�ken a legt�bb juh�sz beardie t�pus� kuty�kkal dolgozik. Azt mondj�k, ilyen volt az �si hajcs�r kutya is, melyet az �llatok �sszegy�jt�s�re haszn�ltak a hat�rvid�ken. Ezeket a hasznos, er�s kuty�kat market vagy butcher’s dognak h�vt�k, utalva ezzel korabeli funkci�jukra; �k k�s�rt�k az �llatokat a piacra vagy a m�sz�rsz�kre. A vas�t elterjed�se el�tt az �llatokat mindenhov� l�bon hajtott�k. �szak-Angli�b�l a felf�ldi legel�kre terelt�k a fiatal birk�kat, �s marh�kkal, p�nikkal t�rtek haza. Ezek az utak kuty�k seg�ts�ge n�lk�l kivitelezhetetlenek lettek volna. Ekkoriban a kuty�k legfontosabb tulajdons�ga nem a gazd�juk ir�nti h�s�g, hanem az er�s fel�p�t�s �s a mindent t�l�l�s k�sess�ge volt.

A Galloway marh�kat rendszeresen Norfolk d�s legel�ire k�ldt�k felhizlalni, miel�tt a Smithfield piacra ker�ltek. Az �ket k�s�r� er�s, hat�rozott hajcs�rkuty�kat k�s�bb Smithfield collie n�ven v�ltak ismertt�. M�g nagyobbak, hosszabb l�b�ak voltak a mai beardie t�pusn�l. Az akkori �llattart�si viszonyok ismeret�ben igen val�sz�n�, hogy k�t t�pusa volt a r�gi� munkakuty�inak: a Border �s a Highland vagy Galloway t�pus. A hegyi r�gi�k farmerei, Craven k�r�l, �szak-Yorkshire keleti v�lgyeiben, a Craven felf�ld�n azt mondj�k, hogy a helyi gazd�k egy �n. felf�ldi kuty�t haszn�ltak, mely kisebb volt a hajcs�r kuty�kn�l. A border �s a beardie t�pust itt kevert�k egym�ssal, mert a k�l�nb�z� munka�szt�n�k j�l kieg�sz�tett�k egym�st az ut�dokban. A wales-i �s sk�t p�sztorok szerint a r�gi t�pus� beardie kiv�l� marhaterel� kutya volt, de ha egy minden c�lra haszn�lhat� ebre volt sz�ks�g�k, a sk�t alf�ld�n �s az angol-sk�t hat�rvid�ken honos border collie t�pussal keresztezt�k.

Ezek a keresztez�sek a beardie k�t vonal�t produk�lt�k. Az egyik fekete-feh�r volt, a bordert jelezve, a m�sik fawn, sz�rke vagy cs�kos, a felf�ldi �s�kre utalva.

A korabeli illusztr�ci�k �ltal�ban egym�shoz nagyon hasonl� kuty�kat �br�zoltak, k�l�nb�z� fajtamegjel�l�ssel. Ez t�bbek k�z�tt annak is volt k�sz�nhet�, hogy a m�v�szek gyakorlatilag sohasem l�thatt�k teljes, term�szetes sz�rzet�kben a kuty�kat, mert a vegyi rovar�l� �s �l�sk�d�ket t�voltart� folyad�kok piacra ker�l�se el�tt a kuty�kat a birk�khoz hasonl�an megny�rt�k vagy k�l�nb�z� h�zi k�sz�t�s� szerekkel d�rzs�lt�k be. �gy a sz�rzet pillanatnyi fejl�d�si fokozat�t�l f�gg�tt, hogy milyen k�lsej� kuty�t �r�k�tettek meg a rajzokon. A sz�rzet speci�lis kever�kkel t�rt�n� beken�se t�len az id�j�r�s �rtalmait�l is v�dte az �llatokat, ugyanis ha a sz�rzetet leh�zta a r�tapad� h�, a nyirkoss�g besziv�roghatott az aljsz�rzetbe, ak�r t�d�gyullad�st is okozva. A gyakran k�tr�nyb�l, vajb�l, olajb�l vagy zs�rb�l �ll� kever�k, ezt megel�zend�, egyben tartotta a gyapj�t – ugyan�gy j�rtak el a kuty�kkal, nem csoda, hogy nem sz�vesen l�tt�k h�zon bel�l a juh�szkuty�kat.

Ami a bearded collie munkast�lus�t illeti, egy�ltal�n nem csendben dolgozik, mint a border; ink�bb vad�szva terel, zs�km�ny�t ugatva k�zel�ti meg. Ez j�t�kony hat�s� sokkot v�lt ki a j�sz�gb�l, mely automatikusan egym�shoz h�z�dik a vesz�lyt �rezve, a b�r�nyok is anyjukhoz menek�lnek. Ha ny�j m�r egy�tt volt, egy m�sik, csendesen dolgoz� kutya, �ltal�ban egy border collie terelte az �llatokat a v�lgybe. A hegyoldalakban, szikl�s vid�ken eg�szen m�s birk�t terelni, mint a mocsaras vid�keken vagy az alf�ld�n. R�ad�sul a sk�t id�j�r�s miatt – s�r� es�, k�d – a juh�sz gyakran nem is l�tta az �llatait, teljes m�rt�kben a szag �s hang alapj�n is dolgozni tud� kuty�ira kellett hagyatkoznia. A beardie egy borderrel �sszedolgozva minden mag�nyos, hegyes-szikl�s ter�letr�l le tudta hozni a j�sz�got a v�lgybe.

A sz�zadfordul�n az International Sheepdog Society n�h�ny regisztr�ci�j�t lesz�m�tva, a beardie-t a kihal�s fenyegette. Hely�t �tvette a sokkal divatosabb border collie, akinek a n�pszer�s�ge a terel�versenyeken el�rt l�tv�nyos sikerei miatt is egyre n�tt. Azok a gazd�k, f�leg Sk�ci�ban, akik a beardie t�pust teny�sztett�k �s haszn�lt�k, nem t�r�dtek a t�rzsk�nyvez�ssel, �s a versenyz�st is csak id�- �s p�nzpocs�kol�snak tekintett�k. Dr. Russell Greig, a j�lismert sk�t �llatorvos seb�szt mindig is nagyon �rdekelt�k a sk�t munkakuty�k. Nem akarta, hogy kihaljon a beardie, �gy 1912-ben megalap�totta az els� fajtaklubot Edinburgh-ben, �s egy r�vid fajtale�r�st is pap�rra vetett. Ez a klub azonban alig n�h�ny �vig m�k�d�tt, az els� vil�gh�bor� kit�r�sekor meg is sz�nt. 1930-ig nem is t�rt�nt semmi a fajta �rdek�ben. Ekkor Jimmy Garrow �s Mrs. Cameron Miller megpr�b�lt�k �jra�leszteni a bearded collie ir�nti �rdekl�d�st, de er�fesz�t�seik nem tartottak sok�ig, s nem j�rtak sikerrel. A fajta hivatalos elismertet�se Mrs. Willisonnak k�sz�nhet�, aki nagyon sokat tett a fajta stabiliz�l�s��rt. Sk�ci�ban sz�letett beardie szuk�j�t Mrs. Cruft (!) seg�ts�g�vel egy devoni kannal fedeztette, �gy �szak �s D�l tal�lkoz�sa l�trehozta a l�tv�nyos terel�kutya �jj��led�s�t jelent� els� almokat. Mrs. Willison elmond�sa szerint a korai almokban szinte mindig volt egy-k�t kicsi, mely a border collie-ra hasonl�tott. Mrs. Willison �j klubot alap�tott 1955-ben (The Bearded Collie Club). A m�g �rv�nyben l�v�, 1912-es fajtale�r�s 1964-ben �rt�k �jra. A fajta els� championja a Mrs. Willison �ltal teny�sztett Ch. Beauty Queen of Bothkennar volt.